Mint írják: a keleti békakorsó (Sium sisarum) névre hallgató növényfaj számára az időszakosan elárasztott, kiszáradó mocsaras élőhelyek adnak otthont, és bár habitusában hasonlít egy, a hazánkban előforduló másik békakorsó fajhoz, a széleslevelű békakorsóhoz (S. latifolium), a szakavatott szemek észreveszik az apró különbségeket. A csak névrokon, de más nemzetséget képviselő keskenylevelű békakorsóval (k. békapohár) (Berula erecta) kevésbé összetéveszthető, ugyanis annak termete és levelei egyaránt kisebbek. Az élőhely alapján történő elkülönítést könnyíti, hogy utóbbi két faj az állandó, sekély vízborítású élőhelyeken található meg.

A növény meghatározását a virágos száron található 3 osztatú levélkék jelenléte segítheti, de érdemes figyelni a növény szárának bordázottságát is, ami gyengébb, mint a széleslevelű békakorsóé. Levele és levélkéi is kisebbek, kecsesebbek, mint a széleslevelű rokonáé. Ha azonban biztosra akarunk menni, akkor érdemes megvárni a növény termésérlelését, mivel míg a keleti békakorsó termései 2-3,5 mm átmérőjűek, addig a széleslevelűé 3-4 mm-ek is lehetnek. Emellett érdemes figyelni a termések bordázottsága közötti különbséget, ugyanis a védett faj termései finomabban bordázottak. 

Legbiztosabb megfejtést azonban a gyökérzet közti különbség adja, ugyanis a keleti békakorsó gyökérzete koloncosan megvastagszik, míg a széleslevelű rokon gyökérzete megmarad vékonyan szálasnak. Virágzatuk hasonló, fehér színű ernyős virágzat, azonban a keleti békakorsó júliusban már megkezdi termésérlelését, míg a széleslevelű békakorsó szeptemberig viríthat.

Azt tanácsolják, hogy a határozás folyamán mindenki maradjon meg inkább a talaj feletti részek vizsgálatánál, ugyanis a keleti békakorsó hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Érdekesség, hogy míg a másik két békakorsó fajunk mérgező, addig a keleti békakorsó gyökérzete és fiatal hajtásai ehetőek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság arról is tájékoztat, hogy a növényt a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, dr. Takács Attila azonosította, aki biológus hallgatókat vitt terepgyakorlatra a botanikai értékekben bővelkedő védett természeti területre