A legutóbbi napok kormányzati bejelentései nyomán az idegenforgalom, de főleg azon belül a fürdős szakma arra készül, hogy akár heteken belül megkezdhetik a szezont. Értelemszerűen egy-egy nagyobb létesítmény előkészítése a nyitásra hosszabb időszakot igényel, az elmúlt hónapok karanténhelyzete, a kiszámíthatatlanság viszont felborított minden megszokott forgatókönyvet. És természetesen egészen rendkívüli a helyzet egy olyan komplexumnál, amely nem a tavalyi (szezonvégi) bezárást követően nyit most majd újra – hanem első ízben. Mint városunk legújabb fürdője, a miskolctapolcai Ellipsum.
A beruházást, amit több mint 5 éve kezdtek el, részben a tavalyi esztendő végén, részben ezekben a napokban-hetekben zárják le. Sok minden megváltozott az évek alatt, hiszen ez egy szolgáltatói ágazat, amely jóformán idényről idényre fejlődik, alakul, akárcsak a fogyasztói-vásárlói igények.
És az is igaz, hogy az állami támogatottságú önkormányzati beruházás nyomán nem minden úgy készült el mára, ahogy azt remélni lehetett. Mióta 2019-ben a mostani önkormányzat mint leendő tulajdonos átvette az épületegyüttest, folyamatosan zajlik a projekt átvizsgálása, a szakmai és üzemeltetési szempontok áttekintése, a hiányosságok feltárása és elhárítása, a hibák javítása – és egyáltalán, a hatalmas „gépezet” felkészítése az itt is hamarosan esedékes beindulásra.
A nyitásra váró Ellipsum Élményfürdő avatását jelen állás szerint (már amennyire a még mindig fennálló vírushelyzet tervezni lehet) június végére prognosztizálják.
De nézzük is végig, mi mindennel kell foglalkozni, mi mindent kell megoldani, sőt sok esetben kitalálni-kidolgozni-kifejleszteni egy nyitás előtt álló fürdőben – különösen, ha az teljesen új, modern, és szó sincs róla, hogy csak pontosan ugyanazt kellene csinálni, mint tavaly, meg azelőtt, meg azelőtt...
Egy szolgáltató intézménynél, az idegenforgalom terén dolgozó cégnél minden abból indul ki, hogy amint a vendég belép a kapun, foglalkozni kell vele – szögezi le a Miskolci Fürdők Kft. két illetékese, Koreny György ügyvezető és Szombati Emese szolgáltatási vezető, akik az aktualitásokról tájékoztattak. Az Ellipsum épületkomplexumának főbejárata teljes pompájában áll, de mindaz, ami kiszolgál, ami tájékoztat, ami eligazít, ebben a pillanatban még mindig hiányzik onnan. „A rendszer”, ami végigkíséri a vendéget az élményszerzés, a néhány órányi kellemes időtöltés egésze során. Kiépítésre és kihelyezésre vár tehát az elektronika, a táblák, kijelzők, képernyők, a rajtuk futó „slideshow”, aztán a házirend, a vásárlói tájékoztató, a „panaszával ide és ide fordulhat” típusú kiírások. Különösen nagy feladat a technológiai háttér megteremtése: a feltöltendő adathalmazok összeállításától az internetcsatlakozásokon át a pénztárgépek, konzolok feltöltéséig, bekapcsolásáig.
Ami az informatika fontosságát illeti, ne feledjük: itt már a 2021-es nyitáshoz illő megoldásokkal terveznek, a jegyet váltók „karórát” kapnak, vagyis olyan kis készüléket a csuklójukra, ami végigkíséri a szolgáltatások közti mozgásukat, és ami fizetéssel igénybe vehető, vagy amit megvásárol (büfében, étteremben, stb.), annak az árát jegyzi, összegzi, és a végén az alapján kiegyenlíthetővé teszi a fürdőző számára.
Ezekben a hetekben kell az üzemeltető cég szakembereinek kidolgoznia, hogyan haladjon az épületben a beérkező élelmiszer, hogyan a kiszállítandó szemét, hogyan jusson el a gépész az éppen beállítandó berendezéshez vagy netán az úszómester, illetve az orvos oda, ahol sürgős szükség van rá. Kamerák, sorompók, belső kommunikációs hálózat, hangosbemondó... mindennek a működtetéséhez szakembereket kell találni, felvenni, betanítani. Összesen 110-120 dolgozóval számolnak teljes üzemnél.
Sok minden azért hiányos, félresikerült és most hirtelen megoldandó, mert, mondjuk, a 2015-ben kezdődött tervezés idején még nem a ma elvárt megoldások voltak megszokottak, elérhetőek. Vagy a beruházás előkészítői elfelejtkeztek róla, nem gondol(hat)tak rá. Mint például arra, hogy a fél-egy évtizede bevett vonalkódos megoldások helyett 2021-ben már QR-kódokkal illik operálni. Az említett „karóráknak” is sokkal nagyobb szerepet lehet, azaz kell ma már szánni.
Minthogy úgynevezett négyévszakos fürdőről van szó, a nyári szezonon kívüli nyitvatartás speciális kihívásaival is szembe kell nézni. Hogy a benti nagymedencéből a külső térbe való kiúszás népszerű élményét lehetővé tevő „zsilipkapu” nem lehet lezáratlan – márpedig erre a tervezők anno nem gondoltak, így a nyíláson szökik a meleg, vagy éppen bebújhat rajta valaki illetéktelen... Még megoldásra váró feladat. Ahogy a tágas öltöző kiegészítése olyan további terekkel, ahol télen a kabátot el lehet helyezni (ami nem fér az öltözőszekrénybe), vagy ahol a családtagok egymásra várhatnak, a szülő a gyerekre figyelhet.
Grandiózus feladat továbbá a takarítás rendjének ütemezése. Összesen 7300 négyzetméternyi padlóról, s emellett 20 ezer négyzetméter üvegfelületről van szó! És üzemidőben a takarítás értelemszerűen nem zavarhatja a vendégeket. És ha már felületek: a beruházás eredeti előkészítői valamiért megelégedtek a viszonylag egyhangú, jellemzően szürke árnyalatú fal- és egyéb felületek kigondolásával. A Miskolci Fürdők mint üzemeltető szeretné színesíteni, hangulatosabbá tenni a közforgalmú tereket. Ahol egyébként szintén a tervezettnél több kamerára lesz szükség a biztonság érdekében. Több egészségügyi pultra, orvosi ellátóhelyre. A pool bar, vagyis a strandolók büfé jellegű kiszolgálására alkalmas sarok is kimaradt volna, ha most nem pótolják a kialakítását. A legtöbb hiányosság egyébként is a külső tereknél, a kinti medencék körüli zöldfelületek esetében van. Bár a beruházást papíron fél éve átadták, számos javítanivaló akad a füvezés, a burkolás terén, de például a medence díszkivilágításával is gondok akadtak. Ezek a hetek a garanciális javításokról is szólnak.
A menedzsment számára egész különleges kihívás bizonyos részlegek és szolgáltatási formák szabályrendszerének kitalálása. Mint például hogy a csúszdák csarnokában (a „Ramazuri” fantázianevű blokkban) korlátozott a bent lévők létszáma: 89 fő egyidejűleg. Tehát itt oda kell figyelni, hogy valóban csak ennyien legyenek bent, de arra is, hogy a bejutásra várakozók ne váljanak türelmetlenné, kedveszegetté. A különleges csúszdákat igénybe vevőknek itt-ott bizonyára segítségre, tanácsra is szükségük lesz az úszómesterektől, hogy az alkalmatosságokat ügyesen és élvezettel használhassák. Apropó, azt a berendezést, ami a „fánkos” csúszdán lecsúszókról (utólag megvásárolható) fotót készít, szintén még be kell erre programozni. És akkor ott van még a VR-csúszda, ami tehát VR-szemüveggel élvezhető ki igazán („virtuális valóság”), a szemüvegek kölcsönzésének protokollját kitalálni szintén nem egyszerű. Lásd fertőtlenítés, kaució, stb.
Az étterem 500 vendégre méretezett, csatlakozik hozzá cukrászda, fagylaltozó. Utóbbi tekintetében az üzemeltető (amely márciusban vehette át a létesítményt) úgy készül, külső vállalkozókat lesz szerencsés bevonni. Kidolgozás alatt a napágyak elrendezésének és a kertészeti funkcióknak az összehangját adó terv. Ki kell próbálni, az öntözőrendszer kapacitása megfelelő-e. Hogyan legyen a korábbi tapolcai strandtelep és az új komplexum összekötése, átjárhatósága? – egy további kérdés, amire egyelőre nem ismert a válasz, a beruházás tervezésekor nem született rá megoldás, és félő, idén már nem is fog; a két fürdő vendégei tehát majd csak jövőre mehetnek át egyikből a másikba, és fordítva. (Eltérő a két intézményben a vendégek mozgását kezelő szoftver, a beengedőrendszer technológiája.)
A fentieken dolgoznak tehát jelen pillanatban, immár több mint egy hónapja, és várhatóan még legalább ugyanennyit a Miskolci Fürdők Kft. szakemberei, akiknek száma és feladatköre még ezekben a hetekben is bővül, a kiírt és elnyert álláspályázatok függvényében. Ha minden jól megy, a többi miskolci strand május végére tervezett nyitását követően június második felében eljuthat oda az Ellipsum Élményfürdő, hogy kitárhassa kapuit a miskolci és az ideérkező vendégsereg előtt.
