Veszélyben a férfiak: másfél év alatt duplájára nőtt az átvertek száma
A Médiaunió Alapítvány és az Ipsos Zrt. felmérése szerint a megkérdezettek közel 36 százalékát károsították már meg csalók, és a növekedés a férfiak esetében szembetűnő különösen: a másfél évvel ezelőtti adatokhoz képest megduplázódott. Pozitív változás ugyanakkor, hogy a kiberbiztonsági tájékoztató kampányok és az egyre komolyabb banki technológiai védelem eredményeként végre csökkent a kibercsalások kárösszege.
A Médiaunió Alapítvány két éve indította el a Magyar Bankszövetséggel és a KiberPajzs Programmal közös „A kulcs te vagy!” kampányát, amely a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet. Most ismét az Ipsos Zrt.-vel közös, ezer fő bevonásával végzett felmérésben vizsgálták az internetezők tudatosságát, s noha az elmúlt időszakban érezhetően megnövekedett a veszélyekre figyelmeztető felhívások és cikkek száma, az eredmények ismételten rávilágítottak arra, hogy a digitális fenyegetések még mindig komoly problémát jelentenek.
Hamis magabiztosság
Pedig a válaszadók többsége kifejezetten magabiztos: a nőknek több mint 80, a férfiaknak pedig közel 90 százaléka gondolja magát közepesen vagy nagyon tájékozottnak a kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban. S bár bizakodásra adhat okot, hogy a megkérdezettek csaknem 90 százaléka tényleg ismeri az árulkodó jeleket – mint például túl kedvező ajánlatok, bizalmas információk vagy bankszámla adatok iránti érdeklődés, magyartalan szövegezés, sürgetés –, a további eredmények sajnos rácáfolnak minderre: a férfiak 39, a nők 32 százaléka vált csalás áldozatává (másfél éve 20, illetve 23 százalék volt az arány). Az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő tényezőt, a jelszókezelési szokásokat illetően pedig gyakorlatilag semmi sem változott az elmúlt két évben: a felhasználók 57 százaléka még mindig több platformon használja ugyanazt a jelszót – ez alig 1,5 százalékos csökkenés a korábbi eredményekhez képest.
Mitől félünk a legjobban?
A kutatás szerint a legtöbben – a válaszadók 71 százaléka – a bankkártyaadataik biztonságát féltik legjobban, ami érthető is, hiszen ezek kiszivárgása azonnali és fájdalmas következményekkel járhat. Érdekes módon sokkal kevésbé aggódnak más személyes adataik miatt: mindössze 30 százalékuk tart attól, hogy jelszavaik, online profiljaik vagy fényképeik illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
„Ez a hozzáállás azért veszélyes, mert a személyes információk megszerzése gyakran az első lépés a komolyabb visszaélések, például a zsarolás felé. A csalók egyre kifinomultabb módszerekkel támadnak, sokszor lopott profilokról és AI-eszközök segítségével, a technológia fejlődésével pedig csak rosszabb lesz a helyzet. Hiába a biztonsági rendszerek, ha a csalók kezébe adjuk a mindent nyitó kulcsot, magunkat sodorjuk veszélybe” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, „A kulcs te vagy!” kampány vezetője.
Ki a felelős…?
Az online biztonság fenntartásáért a válaszadók az egyén mellett egyenlő arányban tartják felelősnek az állami szerveket és a technológiai cégeket is. Izgalmas eredmény ugyanakkor, hogy az egyéni felelősségtudat aránya a kor előrehaladtával látványosan növekszik: míg a 18-29 éveseknek csak 33 százaléka, a 30-39 éves korosztály 39 százaléka, a 40-49 évesek 48 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek közel 60 százaléka érzi magát felelősnek személyes online biztonsága fenntartásáért.
„Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzügyi és adatvédelem közös felelősségünk. A bankok folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket, de az ügyfeleknek is proaktívan kell védeniük saját adataikat. Ha önként, óvatlanságból vagy hiszékenységből osztanak meg érzékeny információkat illetéktelenekkel, hiába minden intézményszintű óvintézkedés” – hívta fel a figyelmet Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese, a KiberPajzs Program társ-projektgazdája.
Van jó hír is!
Az Ipsos Zrt. kutatása rávilágít, hogy az online fenyegetések továbbra is komoly problémát jelentenek, sokan még mindig nincsenek tisztában a digitális világ veszélyeivel vagy nem ismerik fel őket időben. Ugyanakkor van két kifejezetten pozitív, reményt adó tendencia is. Az egyik, hogy a felhasználók 60 százaléka aktívan jelenti a közösségi médiában a félrevezető vagy csaló tartalmakat, ami azt mutatja, hogy a csalások magas száma ellenére is egyre többen ismerik fel a digitális térben rejlő veszélyeket. A másik pozitív változás, hogy a kiberbiztonsági tájékoztató kampányok és az egyre komolyabb banki technológiai védelem eredményeként – a növekedési trendet megtörve – 2024 harmadik negyedévében éves alapon végre csökkent a kibercsalások kárösszege.
A fiatalok vannak leginkább veszélyben
A kutatás legmeglepőbb eredménye, hogy a digitális bennszülötteknek tartott fiatalabb generáció tagjai – annak ellenére, hogy rutinos internethasználók – nagyobb arányban válnak online csalás áldozatává. A felmérés szerint a 18-29 évesek körében jóval magasabb az érintettek száma az idősebb korosztályhoz képest: közel 44 százalékukat károsították már meg valamilyen formában. Ennek egyik fő oka, hogy intenzívebben használják az internetet, több digitális szolgáltatáshoz férnek hozzá és gyakrabban osztanak meg személyes adatokat.
„Ez az eredmény megerősít bennünket abban, hogy a kiberbiztonsági kockázatok csökkentéséhez a digitális tudatosság fejlesztése és az edukáció a jövőben is elengedhetetlen – mondta Sütő Ágnes. – Ennek kapcsán idén is megrendezzük a Pénz7 tematikus hetet, melynek fő célja, hogy a pénzügyi és vállalkozói ismeretek mellett a diákok elsajátítsák az online tér biztonságos és tudatos használatának alapjait is, külön az idei évtől bevezetett kiberbiztonsági tananyag keretében.”
