Az a bizonyos egy óra, amikor „fölgyorsítjuk” a Föld forgását
Mint ismert: az Európai Unió nemrég azt a döntést hozta, hogy 2024-ben valamennyi tagországnak választania kell majd egy végleges időszámítást – így vélhetően az egyik utolsó vekkertekerésünkre kerül sor a hétvégén. Hamarosan megválhatunk e társadalmilag kétségtelenül megosztó aktustól. Akinek mindenesetre megy, az még élvezze ki a mámort: március 26-án hajnali 2 órakor 3-ra kell állítanunk az órák mutatóit! Persze csak, ha maradt még min állítgatni. Az okos eszközöknél ugyanis erre már abszolút nincs szükség, azok automatikusan frissülnek.
Az óraátállítás kezdeteiről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint elsőként az Amerikai Egyesült Államokban, 1916-ban született döntés az órák átállításáról, energiatakarékossági okokra hivatkozva – ezt vette át később a Föld egyre több országa. Magyarországon megszakításokkal alkalmazták az óraállítást, és évek teltek el úgy, hogy nem állították az órák mutatóit. A nyári időszámítást az Európai Unió szabályozta, és 1997-ben egységesítette a kontinensen.
A nyári időszámítás a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítőleg egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használnunk, és egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. Emellett a szabadban végzett munkák idejét is meg lehet nyújtani, mert tovább van világos. Kutatások szerint azonban az óraállítás az emberi szervezetre egyáltalán nincs jó hatással: megzavarja a napi rutint, és sokszor az emberek közérzetére is rányomja bélyegét. Éppen ezért sokan örülnének, ha eltörölnék, és a nyári időszámítás maradna a végleges.
Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét is érinti, a vonatok és buszok közlekedése módosul. Március 25-én szombaton Miskolcon az MVK buszai és villamosai még a téli, 26-án az óraátállítást követően pedig, már nyári időszámítás szerint közlekednek.
