Katonai csapatokat csoportosítanak át Kelet-Magyarországra az orosz-ukrán válság miatt – jelentette be kedden a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor úgy fogalmazott, minderre azért van szükség, mert a honvédségnek fel kell készülnie minden helyzetre a keleti határ mentén. Legyenek azok a humanitárius, vagy éppen a határvédelmi feladatok.

Szerettük volna megtudni, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent: mely városokat érinti az intézkedés, pontosan hol jelenhetnek meg katonák a következő időszakban, és pontosan mit fognak ebből tapasztalni a térségben élők.  A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya gyorsan válaszolt, örömünk azonban hamar elillant, ugyanis csupán egy linket kaptunk, amin az M1 hírcsatorna egyik szerda délelőtti műsorát szemlézték, ahol a műsorvezető Benkő Tiborral beszélgetett.

Mivel azonban némi információ ebben a beszélgetésben is van, megpróbáltuk ezeket kimazsolázni az interjúból. A miniszter az intézkedés miértjeiről bővebben úgy fogalmaz, azért kellett lépniük, mert a szomszédban háborús helyzet van.

Háborús veszély

- Oroszország nem úgy cselekedett, amit sokan vízionáltak, és nem támadta meg Ukrajnát (egyelőre – a szerző), hanem azt választotta, hogy az újonnan alakult népköztársaságok kérésére bevonul azok területére és ott békefenntartói feladatot lát el. Olyan megállapodást kötöttek, amely garantálja, hogy ott orosz katonák tíz évre békefenntartói feladatot lássanak el. Ez felveti annak a lehetőségét is, hogy amennyiben Ukrajna megtámadja ezeket a népköztársaságokat, akkor egyúttal magát Oroszországot is támadja, hiszen a kölcsönös segítségnyújtás ezt is tartalmazza. Nem szűnt meg tehát a háborús veszély – mondta Benkő Tibor.

Leszögezte, Magyarország elismeri és támogatja Ukrajna területi szuverenitását, a Magyar Honvédség azonban az ország védelmének biztosítására hivatott. „Nem engedhetjük meg, hogy az esetleges nyugat-ukrajnai harci cselekmények Magyarország területére átsodródjanak. Ha pedig menekültek érkeznek, akkor biztosítani kell a befogadásukat és ellátásukat. A Magyar Honvédségnek ebben az esetben humanitárius feladatot is el kell látnia – hangoztatta.

Köztünk mozognak

A honvédség keleti határra településéről is megosztott néhány részletet a honvédelmi miniszter.

– Elsőnek a felderítő erőket kell oda telepíteni, utána az előkészítő erők érkeznek, majd a harcoló kötelékek, a harcbiztosítók, kiszolgálók, támogatók. Szárazföldön és levegőben egyaránt teljes képességet kell biztosítani az országhatár védelme érdekében.

A civil lakosság ebből azt fogja látni, hogy a térségben megjelennek a katonák, azok éjjel-nappal mozognak, ami zajhatással jár. Repülőgépek fognak légi felderítést végezni, helikopterek hajtanak végre különböző manővereket

- sorolta Benkő Tibor, aki leszögezte még: mindez a magyar lakosság érdekében történik, hiszen a magyar emberek biztonságának szavatolása érdekében teszik. Azt azonban nem árulta el, pontosan mely városokban tűnhetnek fel katonák, de valószínű, hogy a csapatmozgások miatt számos település érintett lesz.

Kiemelte még, a határforgalommal kapcsolatos munkát továbbra is a belügyminisztérium látja el, és mivel van elég katonája az országnak, a kényszerű intézkedés a déli határ védelmét sem gyengíti.

Nemzetközi gyakorlatok

- A hivatásos, szerződéses katonákon túl az önkéntes tartalékos katonákra is számítunk. Mindez a kiképzés, felkészülés tekintetében semmilyen változást nem okoz. A korábban kijelölt rendszer alapján folyik majd minden, több nemzetközi gyakorlatot is tartanak majd Magyarországon, elsősorban a nemzeti képességek felsorakoztatásával, de ezek zömmel a Bakony térségében lesznek - szögezte le Benkő Tibor, aki hozzátette még: bár a 2017-ben indult Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak még csak a harmadánál tart az ország, már ez is olyan nagymértékű előrelépést jelent, hogy Magyarország határozottan ki tud állni a magyar érdekek mellett.