Ma, azaz pünkösdhétfőn van a csíksomlyói búcsú negyedik napja, ahová minden évben több ezer zarándok indul el határon innen és túlról az egész Kárpát-medencéből, hogy megtapasztalja a Szentlélek összetartó erejét a keresztény egyház és a magyarság életében. Közép-Kelet Európa leghosszabb zarándokútjának legkeletibb állomása a csíksomlyói Babba Mária kegyhelye. 

A ViaPartium Zarándok Egyesület minden évben szervez gyalogos zarándoklatokat a pünkösdi búcsúba. Egy korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy ennek milyen miskolci vonatkozásai vannak. Most pedig a többi zarándokcsoport élményeit idézzük fel. Szerdán sikerült utolérnünk a Turul zarándokcsoport vezetőjét. 

Fizikai és lelki teljesítmény

- Most hagytuk el a csíkmadarasi Hargitát, körülbelül 750 kilométernél járunk. Az utunk eddig csodálatos volt és minden jól alakult. Maros megyében áztunk két napot és hétfőn elkapott még minket egy 3 és fél órás eső. Viszont összességében szép időnk van, csak kicsit hűvös – számolt be Szőke Zoltán, a Turul zarándokcsoport vezetője, aki felidézte 2019-es útjukat is, amikor a 40 napból 20 napig áztak. Továbbá azt, hogy ő maga már kilencedszer indult el gyalog a csíksomlyói pünkösdi búcsúba. 

Megosztotta, hogy néhány tagjuk rövidebb szakaszon zarándokolt velük: - Az egyik 75 éves zarándokunk nem tudott végigjönni. Szamosújvárig jutott el, mert vissza kellett mennie egy orvosi vizsgálatra. Egy másik társunk pedig minden évben egy hetet tesz meg a Mária Úton Csíksomlyó irányába. Idén, hatodik alkalommal elérkezik majd a célhoz és jövőre újrakezdi a fővárosból. Egyébként a legtöbben aktívan sportolunk, ezért kicsit zártabb a mi ötfős zarándokcsoportunk. A keddi napunkon például 42 kilométert tettünk meg 1280 méteres szintkülönbséggel – árulta el. 

Másokat szolgálnak vele

Elmondta, hogy az úton rengeteg jó emberrel találkoznak, és minden segítséget megkapnak. Mélyen tisztelik azokat, akik Erdélyt megtartják magyarnak és szeretettel fogadják a több százezer zarándokot. Kiemelte, hogy a csíksomlyói gyalogos zarándoklat különlegessége, hogy éppen az ünnepi időben, húsvéttól pünkösdig tart. Lényegében ez egy szolgálat, hiszen azoknak az imádságait is elviszik a kegyhelyre, akik maguk nem tudnak elindulni és hazaviszik nekik az áldást. Több imameghallgatást, csodás gyógyulást tapasztaltak már. 

Hozzátette, hogy a rájuk bízott negyvenkét zászlót, amelyek az imaszándékokat és egy-egy települést jelképeznek, csütörtök reggel letették a csíksomlyói Babba Mária lábához. Az imafüzetükbe beírt imakéréseket felolvasták és rózsafüzért mondtak érte a kegytemplomban. A pünkösdi búcsú után pedig még továbbmennek Gyimesbükkbe az ezeréves határig. Az útjuk így összességében 960 kilométer hosszú lesz, mivel Budapestről indultak. Hazafelé autóval és tömegközlekedési eszközökkel utaznak majd. 

A rövidebb is ugyanannyit ér

Egy másik gyalogos zarándokcsoport idén egy hetes utat vállalt Parajdról a csíksomlyói búcsúig. Vezetőjükkel kedden tudtunk beszélni, aki hosszú évek zarándoklatai után, idén már csak szervezőként, autóval követte a csapatot. A csoportvezető szerint körülbelül egy hét szükséges ahhoz, hogy a gyaloglók felvegyék a zarándoklat ritmusát. 

- A csapat első napja volt a legnehezebb, amit 5 fokban, záporban és erős szélben kellett megtenniük. Aznap 22 kilométert és 1500 méter szintkülönbséget mentek a Bucsin-tetőig. Ma reggel Borzontról indultak és 10 kilométer után, éppen nem régen pihentek meg Gyergyócsabafalván. Aztán hamarosan mennek tovább Gyergyóújfalu felé – nyilatkozta szerkesztőségünknek Czégé Zoltán zarándokcsoport vezető, aki 12. alkalommal csinálta meg az egyhetes zarándoklatot úgy, hogy mindig máshonnan indultak el. 

- Eddig összesen 40-45 kilométert tett meg a 11 fős, gyakorlott csapat, de összesen 103-at terveznek. A csoportban magyarországiak és erdélyiek is vannak 21-től 65 éves korig, de zömében középkorúak – fűzte hozzá. 

Kifejtette, hogy ez nem pusztán egy kirándulás, hiszen naponta többször imádkoznak. Hangsúlyozta, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú a magyarság lelki középpontja és a napba öltözött Boldogasszony a magyarok lelki megtartója. Tudatta, hogy a szellemisége ugyanolyan az egyhetesnek is, mint a 40 napos zarándoklatnak. A legtöbbeket a hála, vagy valamilyen lelki szándék indítja arra, hogy újra és újra végigjárják az utat.