A villamosok és a városi közlekedés egyéb résztvevői között számos baleset történt az elmúlt években. 2021-ben 52 ilyen eset volt, 2022-ben ez a szám 38-ra csökkent, tavaly pedig 49 villamosbaleset történt. Idén augusztusban a számláló 25 káreseményen áll. Azt hihetnénk, a villamossínpár már önmagában egyfajta figyelmeztetés az autósok számára, hiszen azt talán mindenki tudja, hogy a kötött pályán közlekedő járművek nem tudnak vészhelyzetben sem irányt váltani.

Az a tény pedig, hogy a harminckét méternél is hosszabb, nagyjából szűk negyventonnás, ötszekciós, kétirányú Škoda 14T Miskolc városi közlekedésének nagyvadja, további figyelemre kellene hogy késztesse a sofőröket. Ennek ellenére hosszú évek óta nagyjából heti egyszer rongyol bele valaki a villamosba. A legtöbb esetben egy figyelmetlen kanyarodás okozza a bajt, sokan ugyanis rutinból fordulnak meg a villamossíneken, anélkül, hogy megfelelően meggyőződnének arról, nem jön-e a közelben egy fektetett bérház nagyságú fémtömeg.

Koccanástól a komoly kárig

Juhász János, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) villamosközlekedési igazgatója szerint a cég utóbbi négy évének legrosszabb hetén három baleset is történt gyors egymásutánban.

- Ezek közé tartoznak az olyan esetek is, amikor csupán egy koccanásról van szó, de a forgalom addig áll, amíg a felelősség kérdése nem rendeződik, és nem történik egy gyors adatcsere – magyarázta Juhász János, hozzátéve: az egyedi alkatrészek utángyártása időigényes feladat, így akár egy évig is eltarthat, mire újra forgalomba állhat a sérült villamos.

A legutóbbi káreset azonban közel sem koccanás volt. Múlt szombaton komoly kár keletkezett abban a villamosban, amely kisiklott a Kis tábornok utca és a Lorántffy Zsuzsanna utca kereszteződésében. A járműnek egy személyautó hajtott neki, az ütközés pedig akkora volt, hogy a villamos kerekei lesodródtak a sínről. A balesetben az autó vezetője sérült meg súlyosabban.

Az eset kapcsán a rendőrség azt az információt adta, hogy a személyautó megállás nélkül haladt be az útkereszteződésbe, és nem tett eleget az ott elhelyezett stoptábla utasításának. Részletezték: ahhoz, hogy a villamos, amely viszonylag nagy tömeggel rendelkezik, lesodródjon a sínről, nagyon nagy erőhatás kell. Ebből is következik a hatóság szerint, hogy a sofőr fékezés nélkül hajtott a sínekre.

Gócpontok

Juhász János elmondta, hogy az említett szakasz nem tartozik a kiemelt baleseti gócpontok közé.

- Egy hosszú üzemórás, jelzőlámpás irányítású kereszteződés így kellőképp védettnek számít. A szombati baleset azonban a hajnali órákban történt, amikor a lámpa még csak sárgán villogva hívta fel a figyelmet a veszélyre. Ezen a pályarészen mindenesetre sokkal ritkábban fordul elő baleset, mint például a Katalin köznél vagy a Testvériség utcai kereszteződésben - mutatott rá.

A villamosközlekedési igazgató azt is részletezte, mely szakaszokon kell fokozottan figyelniük az autósoknak, ha nem szeretnének túlzott közelségből megismerkedni egy villamos lökhárítójával.

- A Tiszai pályaudvarról indulva az első neuralgikus pont a Kőrösi Csoma Sándor utca kereszteződése. A következő ilyen a Katalin köznél van, ahol a mellékutcába behajtó autósok megfordulnak a síneken. Ezt követően a Szentpáli utca magasságában sűrűbbek az ütközések, annak ellenére, hogy a kereszteződést jelzőlámpa és stoptábla is védi. Feljebb haladva a Dayka Gábor utca, majd a Győri kapu átkelői számítanak veszélyes pontoknak – előbbi kereszteződésbe tavaly decemberben került jelzőlámpa.

Baleseti csomópontnak nevezhető még az Újgyőri főtérnél lévő körforgalom, a Testvériség utcai kereszteződés, valamint a DVTK Stadion környéke – részletezi Juhász János, aki szerint a felső-majláthi kis utcák környékén is előfordulnak káresemények.

Nem kiugró

A szombati baleset kapcsán elmondta, az anyagi kár pontos mértéke egyelőre nem ismert, de mindenképpen tízmilliós nagyságrendről van szó.

- A jármű gyártója külső szervizszolgáltatást nyújt a társaságunknak. A kárszemlék után megrendelik a szükséges alkatrészeket: karosszériaelemeket, külső burkolatokat, a jármű csatlószerkezeteit. Van olyan sérült elem is, amit valószínűleg nem tudnak levenni a polcról, így újra kell gyártani azokat – fogalmazott.

Megtudhattuk, hogy – a fővárosi statisztikával ellentétben – Miskolcon igen ritka az olyan villamosbaleset, amelyben járókelők sérülnek meg. Kiderült az is, hogy más nagyvárosokban szintén problémát jelentenek a kötött pályás közlekedési eszközökkel történő ütközések. A miskolci számok – bár riasztóak –, nem nevezhetőek kiugrónak. Juhász János szerint az olyan magyar nagyvárosokban, ahol működik villamosközlekedés – a forgalomban lévő járművek számával arányosan – nagyjából hasonló a baleseti statisztika, mint nálunk.

Szerkesztőségünk próbált annak is utánajárni, hogy milyen állapotban van jelenleg a szombati balesetben súlyosan megsérült sofőr, de erről egyelőre nem kaptunk tájékoztatást.