A forradalmunkra és szabadságharcunkra emlékeztek Hejőcsabán

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenhatodik évfordulójára emlékeztek csütörtök délelőtt Hejőcsabán, a Bárczay-kertben található országzászlónál. Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek áldásával kezdődött, majd Tóth Lőrinc Ágoston szavalta el „A március tüze” című verset

Megemlékezésében Barázda Eszter helytörténész a forradalom és szabadságharc hejőcsabai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve: 1848 forradalma és az azt követő szabadságharc talán a magyar nemzet legnagyszerűbb története. „Március 15-e jelkép lett, a magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a mindenkori államhatalom” – jelentette ki.

Mint a helytörténész kiemelte, a pesti forradalom híre néhány napos késéssel március 17-én vagy 18-án postakocsin érkezett meg Hejőcsabára, az akkor még önálló, körülbelül ezerötszáz fős településre.

– A pesti híreket hallva azonnal megkezdődött itt is az országgyűlési választások előkészítése és a nemzetőrség szervezése, hiszen a forradalom vívmányait meg is kell védeni. A borsodi önkéntesek ősszel már a pákozdi és schwechati csatában harcoltak. A szabadságharc idején Hejőcsaba és Miskolc nem voltak ugyan nagy csaták színhelyei, de a közvetlen környéken fontos összecsapások zajlottak. Így például Bükkaranyos, Harsány, Görömböly vidékén és Felsőzsolcán is. Ezen kívül Miskolc egy fontos hadászati központ is volt és így többször is elfoglalták 1849 tavaszán és nyarán mind a császári, mind pedig a cári csapatok. Nagy volt a forgalom a hejőcsabai országúton, a lakosság pedig ilyenkor a közeli erdőkbe menekült – emlékeztetett Barázda Eszter.

Végül kiemelte, bár a forradalmat az osztrákok orosz segítséggel leverték, a márciusi eseményekkel és az április törvényekkel Magyarország mégis egy reménytelibb jövő felé indult el. „Ennek az időszaknak köszönhetjük himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színének hivatalossá tételét, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk erre a napra” – tette hozzá.

Az esemény végén koszorút helyezett el az országzászlónál Barta Gábor és Borkuti László, a terület két önkormányzati képviselője, a Hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda képviselői, Sedon László érseki tanácsos, valamint a Miskolci Édenkert Református Óvoda Hejőcsabai Bárczay Árvéd Óvodájának képviselői.