Húsvét üzenete: az élet diadala a halál felett
A krisztushívők a húsvétot tartják a legnagyobb ünnepüknek. A húsvét körüli napokat Jézus úgy emlegeti, mint az ő „óráját”, amit a katolikus liturgiában legalább 72 órán át ünnepelnek, s úgy hívják, hogy „Húsvéti Szent Háromnap”, ami nagycsütörtök estétől húsvétvasárnap estig tart. A Biblia leírása szerint Jézus nagypénteki kereszthalálát követően harmadnapra támadt fel. „Minthogy feltámadni csak a holt tud, úgy ebben az „órában” ünnepeljük Jézus kereszthalálát is. S minthogy Krisztus mindezt értünk tette, a húsvét az emberi élet értelmére vet fényt. A húsvét olyan, mint egy ajtó a falon. Ajtó, amelyet Jézus – halálával és feltámadásával – egyszer s mindenkorra kinyitott az ember számára” – nyilatkozta Berkes László pápai prelátus, a Szent Imre-templom plébánosa.
Hangóné Birta Melinda, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora a feltámadás lényegére rámutatva azt mondta, hogy Jézus az örök életre támadt fel. „Ennek a ténye minden emberi lehetőségen túlmutat, minden emberi képzeletet felülmúl, s ezért nehéz benne hinni. A halál hatalmát és a mi hitetlenségünket is egyedül Isten hatalma képes legyőzni. A feltámadás titka, az Élet titka, Krisztusban van elrejtve. Aki megismeri Krisztust, megismeri az életet” magyarázta a lelkipásztor, majd hozzátette: Jézus Krisztus készen áll arra, hogy aki kéri tőle, annak ajándékba adja az életet. A mai bizonytalanság, békétlenség között is egészen bizonyosan szól a feltámadt Jézus köszöntése: Békesség néktek! – mert ő a feltámadás és az élet!
Piros tojás és locsolás
Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Régen mindkettőnek nagyobb jelentősége volt, manapság azonban már kihalóban vannak. Hajdanán a falvakban a leányok a legszebb ruhájukban várták a legényeket, hogy egy vödör vízzel nyakon zúdítsák őket. Ezért cserébe bort és pirosra festett tojásokat adtak. A tojás már a pogány népeknél is az élet kezdetét, az újjászületést jelképezte. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.
A locsolkodás, ma már inkább szagos vízzel, még mindig dívik, de csak a szűkebb rokonság vagy a barátok körében. A legtöbb felnőtt nő inkább elzárkózik tőle, sokan pont a kölni szaga miatt. A locsolás a termékenyítést és a rituális megtisztítást szimbolizálja. A húsvéti tojásfestés az asszonyok, a leányok dolga.
Megannyi népszokás
Vannak olyan húsvéti ünnepekhez fűződő szokások, amelyek az egyházi rítusból váltak népszokássá, például a tűz-, víz- és az ételszentelés. Ezeknek a megszentelt ételeknek aztán mágikus erőt is tulajdonítottak a népi hagyományok. Az észak-magyarországi görög katolikusok például a megszentelt pászkával megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan.
A legtöbb húsvéti népszokás mára kiveszőben van, pedig az évszázados hagyományokban sajátos szerepet töltöttek be és jellemezték az adott közösséget is, s talán ezek miatt érdemes lenne azokat megtartani. Néhány helyen azonban még élénken élnek a hagyományok. Hollókőn például minden évben megrendezik a Húsvéti Fesztivált, ahol elidőzhetünk egy kicsit a múltban.
