Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője a gödi Samsung gyár előtt tartott - és a Facebookon élőben közvetített - sajtótájékoztatón azt mondta: ha minden magyarországi akkumulátorgyárat figyelembe vesznek, akkor már 60 millió forint fölötti is lehet az az összeg, amit ezek az üzemek egy-egy munkahely létesítése után támogatásként megkapnak a magyar adófizetők pénzéből.
   
A Jobbik nevében elutasította, hogy ezekből a forrásokból "filippinók vagy kirgizek" által betöltött munkahelyeket finanszírozzanak, és azt javasolta, hogy a kormány ebből a pénzből inkább a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtson bértámogatást.
   
Sas Zoltán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke közölte: írásbeli kérdéssel fordult a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhez, akitől arra vár választ, hogy a magyar titkosszolgálatok ellenőrzik-e, hogy a Magyarországra érkező munkások voltak-e korábban büntetve, vagy álltak-e kapcsolatban valamilyen terrorszervezettel.
   
Szerinte "ez mindannyiunk közös érdeke", hiszen ezek az emberek nem elszeparáltan, hanem "köztünk fognak élni", és "egy-egy ilyen előélet" komoly kockázati tényezőt jelenthet a Magyarországon élő emberek számára.
   
Varga Zoltán Péter, a Jobbik választókerületi elnöke arról beszélt, hogy a gödi Samsung gyár működésével kapcsolatos lakossági aggodalmakat továbbra sem sikerült eloszlatnia az illetékes hatóságoknak, ugyanakkor egy új kormányrendelet szerint a veszélyhelyzetre tekintettel már nem is kötelező személyes közmeghallgatást tartani. Szintén bírálta, hogy különleges gazdasági övezetnek minősítette a kormány a gödi gyárat, így az ebből származó iparűzési adó a megyei önkormányzathoz kerül, az pedig "kénye-kedve szerint" osztja el az így befolyó összeget, többek között több száz millió forintot "kormánypárti kötődésű civil szervezeteknek ad propagandamédiára".