A jogász válaszol: Új szabályok az internetes agresszió ellen
Az Országgyűlés elfogadta az internetes agresszió visszaszorítását célzó új törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály célja a közösségimédia-platformokon és online felületeken terjedő gyűlöletkeltő, fenyegető és erőszakos megnyilvánulások visszaszorítása.
Az újonnan elfogadott törvény szerint, aki nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton olyan tartalmat tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy csoporttal szembeni erőszakos, halált okozó vagy különösen kegyetlen cselekményre irányuló szándékot fejez ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Nem büntethető, aki a fenti cselekményt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy az nem alkalmas félelemkeltésre.
Az internetes sajtótermékeknek is felelősségük van az ügyben, ugyanis a hozzászólási lehetőséget biztosító online sajtótermékek kötelesek szabályzatot alkotni és hatékony megoldásokat alkalmazni a jogellenes vagy káros tartalmú hozzászólásokkal szembeni fellépésre. A sajtótermékeknek tehát felül kell vizsgálniuk és szükség esetén módosítaniuk kell a moderálási gyakorlatukat.
A szabályok betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala ellenőrzi, hozzá lehet fordulni, ha valaki ilyen tartalommal találkozik az internetes térben.
A törvény ugyanakkor nem terjed ki az általános gyűlölködő megnyilvánulásokra, csak a konkrét személyek vagy csoportok elleni fenyegetésekre. Az egyszerű „lájkolás” önmagában nem büntetendő, de nagyon figyelni kell rá, hogy a sértő tartalmak megosztása már igen.
