Két fontos forráskötettel gazdagodtak a kutatók – de mi is
A kötetek „Platthy-inventárium; Vay Ábrahám és Ibrányi Anna örököseinek birtokosztálya (1716)” és „Pesty Frigyes kéziratos helynévtára; Abaúj vármegye” címmel jelentek meg az elmúlt ősz folyamán. Mindkét kiadvány forrásközlés. A könyvbemutatón a kötetek összeállítójával Kiss Lajos levéltáros beszélget a kiadványokról.
Előbbi több mint száz, a Vay család kezében lévő birtokrész rövid leírását tartalmazza Abaúj, Bereg, Borsod, Gömör, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Zemplén megyékből. Megjelenése mind a helytörténeti, mind a családtörténeti kutatók számára segítséget nyújt az előzőleg felsorolt területek tekintetében. A forrás 280 oldalas átirata Mészáros Kálmán és Molnár Sándor szerkesztésében a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre kiadásában jelent meg.
Mint azt Bodnár Tamás megjegyezte: a levéltárosok gyakran "vadásznak" a legjobb sztorikra – hamar kiderült, hogy ilyen talán az általa tálalt első eset is, mely abban segít eligazodni a kutatóknak, hogy a 18. század elején a középkorban jelentős átkelőhelyként ismert Alsózsolcán a Vay-család pontosan miként örökölte meg a Barius-család birtokait.
A történet önmagán túlmutat, hiszen a feltárt és elrendezett forrásokból kiviláglik, hogy a Miskolc melletti településen hol állhatott az egykori családi kúria. A térképészeti támpontokon túl a kötet családkutatásra is hasznosítható, miután számos kisnemesi család oklevél-adományázásáról esik benne szó, sőt, a jobbágyok települések közötti mozgását is kiválóan dokumentálja.
Míg a „Pesty Frigyes kéziratos helynévtára; Abaúj vármegye” egy sorozat részét képezi, melyben Pesty Frigyesnek az egész országra kiterjedő, 1864-ben összegyűjtött földrajzi neveit mutatják be. A kötet Abaúj vármegye településenként rendezett, a korabeli községi elöljárók által leírt információkat tartalmazza. A könyv a kutatók számára lokális és országos jelentőséggel is bír. A kiadvány Kis Tamás szerkesztésében, több mint 500 oldal terjedelemben a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg.
Bodnár Tamás történész-levéltáros, a vármegyei levéltár igazgatóhelyettese elmondta: a korabeli jegyzők által szolgáltatott információk mentén az abaúji települések vallási és etnikai összetételére tudhatunk meg benne információkat – köztük számos szlovák és ruszin eredetű földrajzi névvel.
A szerző a kötet hasznosíthatósága – és a régészek inspirálása – kapcsán végezetül megjegyezte: a források tartalmaznak egy Boldogkőváraljára vonatkozó érdekességet is, mely szerint egy ma már ismeretlen helyen állt a településen egy templom, amit Keresztelő Szent Jánosnak emeltek.
