A Szent Anna templom felszentelésének kétszázadik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben a Szent Anna Plébánia és Egyházközség. A vörös, vagy verestemplomnak is nevezett, Miskolc életében ikonikussá vált egyházi épületet 1823. augusztus 3-án szentelték fel, erre emlékezik majd az egyházközség a július 30-ai Szent Anna búcsún és szentmisén, melyet Dr.Ternyák Csaba egri érsek mutat majd be - mondta el a minap.hu érdeklődésére Gubala Róbert, a Szent Anna Egyházközség plébánosa, aki hozzátette, ezen a napon a korábban kiírt jubileumi gyermekrajzpályázat eredményhirdetése is.  

Elárulta azt is, az évfordulóra való megemlékezést már korábban megkezdték, az elmúlt időszakban egy négyrészes előadássorozattal elevenítették fel az elmúlt két évszázadot.

- Április 24-én Vámosi Katalin művészettörténész beszélt a plébánia 1909 és 1940 közötti kulturális és egyesületi életéről. Ezen az alkalmon Boncsér Ferenc operaénekes működött közre, akit Bartal László kísért orgonán. Május 22-én Csiba Gábor tartott előadást arról, milyen szerepet tölt be egyházközségünk Miskolc közéletében, ezúttal a templom Laudate énekkara adott előadást. Június a Szent Anna templom 2014-es felújítása volt a téma, amiről Szarvas Péter, a templom korábbi plébánosa szólt az üvegablakok rekonstrukciójáról pedig Horváth Mária iparművész beszélt. Végül július 22-én ismét Vámosi Katain művészettörténész tartott előadást a templomunk Takács István festette mennyezeti szekkóiról, majd Gróf Lajos újságíró mutatta be a kétszázéves évfordulóra készült évkönyvünket – részletezte Gubala Róbert, aki elmondta azt is: a különleges kiadványt a plébáninán bárki beszerezheti, aki érdeklődik a Szent Anna templom, s ilyen formán Miskolc történelme iránt.

A Szent Anna templomról
A fennmaradt dokumentumok szerint Miskolc korábbi felsővárosának lakossága már már 1802-ben szeretett volna egy római katolikus templomot és iskolát a területen. A segítséget a diósgyőri uradalomtól várták, de az engedélyt nem kapták meg. Később a kincstár elkészíttetett egy tervet, amivel bár helyiek nem voltak megelégedve, és Kun János miskolci építőmester is készített egy „ellentervet”, az építkezés az eredeti tervek szerint indult el. Az alapkőletétel 1816. július 21-én megtörtént.Az építkezés eléggé lassan haladt, a falakkal 1818 nyarára értek el a tetőszintig, de az iskolát már 1816-ban átadták. A templom berendezése is vontatottan haladt, 1820-ig tartott. A felszentelésre végül 1823. augusztus 3-án került sor, a parókia pedig 1826-ra épült fel.
A templom jellegzetessége volt az élénk piros színre festett zsindelytetőzet, aminek nyomán a helyiek „verestemplom”-ként vagy „vöröstemplom"-ként emlegették. A toronyban – Miskolcon valószínűleg elsőként – már ekkor volt egy óra, amelynek az volt az érdekessége, hogy a számlapja nem fehér alapon fekete, hanem fekete alapon fehér színt kapott. A tornyot 1924-ben, a hívek megelégedésére átépítették, megmagasították, majd 1926. július 27-én elhelyezték benne az újraöntött harangokat.