Vidékünkön máig élő népszokásokat gyakorolnak, néha kicsit átalakulva, a május 1-hez, illetve május hónaphoz kapcsolódóan. Ez a tavaszi kiteljesedés és hagyományosan az udvarlás időszaka. 

- Május 1-hez elsősorban a májusfa állítás kötődik, ami régmúltra, évszázadokkal ezelőttre visszanyúló szokás. Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Nógrád, Torna és Zemplén falvaiban napjainkig él ez a hagyomány, de sok változáson ment keresztül – nyilatkozta szerkesztőségünknek Bodnár Mónika néprajzos muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője. 

Elmondta, hogy eredetileg a szalagokkal, apróbb ajándékokkal feldíszített májusfa szerelmi ajándék volt és a kapufélfa mellett helyezték el, néha névvel ellátva. Máskor pedig zöld gallyakat erősítettek fel a kapura, de ez vidékenként változott. A lány, aki pedig megkapta, viszontajándékkal köszönte meg. Például egy zsebkendővel, vagy pulóverrel. 

1

Beszámolt róla, hogy manapság azonban már leggyakrabban az apák állítják a még nem férjezett kicsi, vagy nagyobb lányaiknak. A városokban pedig előfordul, hogy közösségi májusfát állítanak köztereken, művelődési házak előtt, óvodák és iskolák udvarán. Mint megtudtuk, tavaly a Herman Ottó Múzeum előtt is állítottak egy májusfát. Ilyenkor akár egy élő fát is feldíszíthetnek színes szalagokkal. A néprajzkutató ehhez kapcsolódóan felidézett egy régi feljegyzést, amikor a mészárszék bejáratánál fogadta a mészáros májusfával a női kuncsaftokat. 

- A szerelmi szimbólumot az utóbbi évtizedekben Észak-Magyarországon átvette a májuskosár, amelyet virágokkal, apró ajándékokkal, papírokkal és színes szalagokkal díszítenek föl. Napjainkban cserepes virágokat is szoktak beletenni. A színeknek és a virágoknak jelképes, de térségenként eltérő jelentése lehet. A legények manapság leggyakrabban ezt ajándékozzák udvarlásképpen a kedvesüknek, aki kiteszi a ház utcára néző ablakába. Ma már akár a májusfa és a májuskosár egy portán is előfordulhat – osztotta meg az etnográfus.