Haladjunk kronológiai sorrendben. A ZRI Závecz Research Intézet hétfőn közzétett adatait még a Népszava is „kissé szürreálisnak” nevezte. Az ismert közvéleménykutató intézet április első felében készítette el ezer fős, reprezentatív felmérését, amiből az derül ki, hogy az EP-választáson a Fidesz-KDNP a teljes népességben 25, a biztos szavazók körében is alig 33 százalékot kapna, míg a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája 18, illetve 26 százalékot. Magyar Péter most debütáló Tisztelet és Szabadság (TISZA) Pártja a teljes népességben 11, a biztos választók esetében 14 százalékkal mutatkozott be. A Momentum, a kutyapárt és a Mi Hazánk a teljes népességet vizsgálva az 5 százalékos határon billeg, az LMP és a Jobbik támogatottsága viszont nem éri el a bejutási küszöböt.

A közvéleménykutatásokban nagy rutinnal rendelkező, névadó Závecz Tibor úgy fogalmazott a lapnak, hogy a kutatás eredménye abból a szempontból nem lepte meg, hogy a közhangulatból is érzékelni lehetett: csökkenőben van a Fidesz támogatottsága. Hozzátette, ennél is meglepőbb, hogy hiányzik a tűz a kormánypárt táborából, csökken a részvételi hajlandóságuk.

Az Iránytű Intézet is mért, ők már nem az EP-választásra, hanem a pártok támogatottságára fókuszáltak. Nos, friss kutatásuk szerint a teljes népességen belül a Fidesz–KDNP 27 százalékon áll, ami közel 2,2 millió belföldi szavazónak felel meg – ez körülbelül 600 ezerrel kevesebb, mint a 2022-es választásokon megszerzett szavazók száma. A legerősebb ellenzéki párt a TISZA, Magyar Péteréknek 13 százalékos népszerűséget, bő 1 millió szavazót mértek. A DK–MSZP–Párbeszéd hármas a teljes népesség 5 százalékának támogatottságával bír, míg a Mi Hazánk és a Kutyapárt 3 százalék környékén áll. A bizonytalanok és biztosan nem szavazók 37 százalékon állnak, 7 százalék pedig nem válaszolt.

Így állunk április végén, de ahogy arra Závecz Tibor is felhívta a figyelmet: a felmérések csak a pillanatnyi állapot rögzítésére alkalmasak. Bőven változhat még a pártok helyzete június 9-éig.