Magyarország mint Ukrajnával szomszédos befogadó ország speciális helyzetben van. A háború előtt 120-150 ezer magyar élt Ukrajnában, a túlnyomó többségük Kárpátalján. Sokuknak van
magyar állampolgársága is. Magyar állampolgárok viszont nem kaphatnak menedékjogot,

így most ideiglenes védelmet sem, és nem részesülhetnek a menekülőknek járó ellátásokban, nem kapnak az államtól szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást.

Pedig sokan vannak, akik magyarországi kapcsolatok, jövedelem és szállás híján egy ideig bizonyosan ellátatlanul maradnak. Ukrán szomszédaikhoz hasonlóan ők is menekülni kényszerültek, lakásukat, állásukat hátrahagyva - írja Facebook oldalán a Magyar Helsinki Bizottság.

Őket egyelőre civil és egyházi szervezetek, önkormányzatok és jóakaratú honfitársaink segítik. Köszönet illeti őket!
Nem tudni, hányan vannak, és hányan lesznek a magyar ellátó rendszerből kiszoruló háborús menekülők. Már most ezres nagyságrendben lehetnek, és előfordulhat, hogy tízezreknek kellene hosszabb távú szállást, rendszeres étkezést és orvosi ellátást biztosítani, de mindehhez állami beavatkozásra van szükség -  számol be a helyzetről a Magyar Helsinki Bizottság, ami rendkívül fontosnak tartja, hogy a kormány célzott szociális intézkedésekkel segítse a Kárpátaljáról ide menekülő, támogatásra szoruló honfitársainkat is. Írják, a szociális ellátó rendszer a mostani állapotában erre képtelen, nem működnek kellő ellátási formák sem.
Felszólítják a kormányt, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen ellátást, lakhatási és egyéb támogatást biztosít a magyar állampolgárságú menekülők számára:

Az Ukrajnából menekülő magyarok ne csak az útlevelük szerint legyenek itthon Magyarországon, de gyors segítséget kapjanak ahhoz is a kormánytól, hogy valóban otthon érezhessék magukat nálunk - fogalmaz a bizottság.