Nemet mondtak Székelyföld és az erdélyi magyarság autonómiatervezetére

A kétkamarás román parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő parlamenti képviselők online csatlakoztak és szavaztak. Elsőként a Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.

A képviselők a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak. Az első két tervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott.

A tervezeteket szerdai online ülésén a képviselőház valamennyi illetékes szakbizottsága negatívan véleményezte, a közigazgatási szakbizottság jelentésében elutasításukat javasolta. A plenáris ülésen valamennyi román párt az elutasítást támogatta.
    
A három autonómiatervezetet december 20-án nyújtotta be a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot. A Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a másik kettőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A kezdeményezők felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a tervezetekben semmi olyat nem kérnek, ami Európa más demokratikus államaiban ne létezne. Kulcsár-Terza József úgy fogalmazott, hogy Székelyföld lakói a területi önrendelkezés révén "szabadságot akarnak Románia határain belül". 
Más európai autonómiapéldák mellett Emmanuel Macron francia államfőnek Korzika autonómiájára vonatkozó ígéretét is megemlítette. Párbeszédet szorgalmazott, emlékeztetve, hogy a román állam az Erdély Romániához csatlakozását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban ígéretet tett a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására.

Zakariás Zoltán is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiájára a vajdasági példát ajánlotta a képviselők figyelmébe. Hangsúlyozta: a tervezetek a nemzeti kisebbségek "lojalitási nyilatkozatai" a román állammal szemben.

Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőinek kifogásaira - miszerint ünnepi időszakban, sürgősségi eljárással tárgyalták a tervezeteket -, közölte: ilyen "toxikus" tervezetek nem képezhetik vita tárgyát, csak el kell utasítani őket. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa bejelentette: konzultációt kezdeményez, hogy a hasonló tervezeteket ne is lehessen iktatni a román parlamentben.

A magyarellenes kijelentésektől sem mentes ülésen egyes erdélyi román képviselők a romániai etnikumok békés együttélését hangsúlyozták, míg számos honatya a román alkotmány első cikkelyére emlékeztetett, miszerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a tervezetek alkotmányellenesek. Az AUR képviselői az ülés alatt "Erdély ősi föld" feliratú molinókat tartottak a kezükben.

A roma kisebbség képviselőjeként Catalin Manea bejelentette: a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete ellen fog szavazni, mivel a romániai romák a román társadalom keretében akarnak fejlődni. Tudor Vlad-Benga független képviselő elmondta: tartózkodik, ugyanis a román állam szerinte sem teljesítette a nemzeti kisebbségeknek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéreteit.

A képviselőház döntését Marcel Ciolacu román kormányfő is üdvözölte csütörtökön. "Románia szuverenitása és területi integritása nem alku tárgya" - idézte a News.ro a miniszterelnököt. Ciolacu "toxikusnak" és "revizionistának" nevezve az autonómiatervezeteket, melyek elhúzódó vitája szerinte a szélsőséges politikusoknak kedvezett volna.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó autonómiastatútumot, melyet az SZNT korábbi közleménye szerint ötödik alkalommal terjesztettek a román törvényhozás elé, a román többség mindannyiszor elvetette. A három jogszabálytervezetet ezután a szenátus vitatja meg döntő házként. (MTI)