Ha nem érkezik kormányzati segítség, önkormányzati alapszolgáltatások kerülhetnek veszélybe, és Miskolc már idén bedőlhet – ezzel a felütéssel indult az index.hu egyik múlt vasárnapi vezércikke, melyben a lap azt taglalja, mennyire nehéz helyzetbe került az energiaárak emelkedése miatt a borsodi megyeszékhely.

Az energiaválság miatt persze az összes hazai önkormányzat nehéz helyzetben van, az országos hírportál cikke azonban azt sugallja, Miskolc korábbi, a megújuló energiaforrások kihasználásával kapcsolatos döntéseivel tovább nehezítette a helyzetét. A miskolci önkormányzat tételesen cáfolta az index.hu újságírójának állításait, de hogy pontosan mit mond a hírportál cikke, illetve mit állít a helyhatóság közleménye, azt a következőkben dolgozzuk fel.

Az Index elsőként azt állította, hogy az elmúlt években lehetőség lett volna a teljes távfűtési rendszert rákötni a geotermikus távhő hálózatára. Egészen pontosan úgy fogalmaztak: Miskolcon jelenleg hatvan százalékban geotermikus energiát használnak a távhőhöz, és bár a későbbi évek folyamán lehetőség lett volna a rendszer további bővítésére, hogy minden lakást és intézményt bekössenek a geotermikus távhő hálózatára, "ám ezt sem a Kriza Ákos vezette Miskolc, sem az összefogás városvezetői koalíciója nem tette meg." A cikk által megszólaltatott névtelenséget kérő szakértő szerint az eddig kifúrt kutak már most nagyobb kapacitást tennének lehetővé, mint amennyit a borsodi megyeszékhely jelenleg hasznosít.

Helytelen következtetések

A MIHŐ leszögezte, az állítást már korábban, az Indexnek küldött válaszaiban is cáfolták, így megállapítható az újságcikk ezen része tárgyi tévedéseket, és ezekből következő helytelen következtetéseket tartalmaz.

Mint fogalmaznak: a geotermikus rendszer jelenlegi kiépítettségében összesen 50-60 MW kapacitással rendelkezik, a Belváros és az Avas teljes hőigénye azonban 120-140 MW a leghidegebb téli napokon, így látható, hogy a teljes rendszer kiszolgálása kizárólag geotermiából nem lehetséges.

- A geotermikus hőforrás felől a legmagasabb beadható hőmérséklet 90°C, amely azt jelenti, hogy 0°C-nál hidegebb külső hőmérsékletnél mindenképpen egy olyan hőforrást kell a rendszerbe többletként behozni, amely ennél melegebb hőfokú vizet tud szolgáltatni, a cél ugyanis a 90-120°C hőmérséklet elérése, ezt a célt szolgálják a Tatár utcai fűtőműben telepített földgáztüzelésű kazánok. A geotermia részarányának további növeléséhez, a PannErgy részéről új kutak fúrására lenne szükség - írják.

Alaptalan vádaskodás

Az Indexes cikk azt is állítja: a Miskolc vezetése úgy döntött 2020-ban, hogy eladja részesedését a Miskolci Geotermia Zrt-ben (a cég 90 százalékban a Pannergy Nyrt., 10 százalékban pedig a MIHŐ tulajdonában állt). Mint írja a 10 százalékos részesedést a városvezetés mindössze 200 millió forintért adta el, ami csupán töredéke a valós értékének, így akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.” 

A MIHŐ ezt az értesülést is cáfolta. Mint írják, a tranzakciók előkészítése során a város az ilyen ügyletekben elvárható megfelelő gondossággal járt el, az értékesítést pedig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is jóváhagyta, kiegészítő észrevételt nem tett. „Mivel a PannErgy tőzsdei cég, a tranzakciókról az értéket is tartalmazó hivatalos közleményt adott ki, melyet a várossal is előzetesen egyeztetett. Az így jelentős nyilvánosság és hatósági felügyelet mellett lezajlott tranzakcióval kapcsolatban, kifogással semmilyen érdekelt fél sem élt.”

- A cikkben megfogalmazott állítólagos nyereségről annyit jegyeznénk meg, hogy a 2010-2020 közötti időszakban a MIHŐ-nek a PannErgy-vel közös cégében az eredményből vagy eredménytartalékból osztalék kifizetést a többségi részvényes a fennálló jelentős beruházási hitelállomány miatt nem kezdeményezett, így ilyen bevétele sem a MIHŐ-nek, sem a városnak nem származott. A fentiek alapján a hűtlen kezelés vádját a MIHŐ Kft. teljes mértékben visszautasítja – tette hozzá. Fontos az a körülmény is, amelyről a cikk egyébként hallgat, hogy a hőátvételi árak hatóságilag szabályozottak, így a hőátvétel díjaira sem a MIHŐ Kft.-nek, sem az Önkormányzatnak nincs ráhatása, még abban az esetben sem, ha tulajdonrészük lenne a geotermiában, ezen körülmény egyébként az értékesítéskor figyelembevételre került.

Tények, amik nem tények

A Bogáncs utcai naperőmű sem maradt ki az Index cikkéből. Felidézik: a Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakó területén egy uniós TOP-pályázat keretében 1 MW kapacitású naperőművet épített, amely a beruházó vállalása szerint összesen hét önkormányzati fenntartású intézmény energiaigényét biztosítja. A 770 millió forintos támogatással létrejött naperőmű azonban egy inverter meghibásodása miatt közel két éve nem működik.

- Az újságíró mindezt tényként állította, a valóság azonban más: az erőműtrafó hibásodott meg, amelynek pótlására kiírták a közbeszerzési eljárást. Mindemellett a meghibásodás kapcsán jogi eljárás van folyamatban a kivitelezővel szemben a garancia ügyében. Párhuzamosan az eljárással folyamatos volt az egyeztetés a kivitelezővel, ennek eredménye, hogy a napokban leszerelték a meghibásodott trafót, és a kivitelező költségvállalásával kiszállították az olaszországi gyártóhoz vizsgálatra, és ha lehetséges javításra. Tekintettel arra, hogy itt jogi eljárás van folyamatban, fokozottan kellet figyelni arra, hogy csak olyan lépések történjenek, amelyekkel az önkormányzat pozíciói a jogi eljárás során nem romlanak – tette hozzá.

Köszönőviszonyban sem

Azt is írják, hogy Bogáncs utcai telepen a szemétlerakóban képződött depóniagáz használata révén 319 lakást volt képes távhővel ellátni a MIHŐ. A gázképződés fenntartásához azonban a hulladékhalmokat locsolni kellett volna, ez pedig az utóbbi időben elmaradt, ebből adódóan a 460 kW-os gázmotor teljesítménye a töredékére esett vissza.

A MIHŐ válaszából kiderült, a locsolás valójában környezetvédelmi előírásba ütközött volna, hiszen „a rekultiváció során a hulladéktömb lefedése felülről vízzáró réteggel történt pontosan azért, hogy a hulladéktestbe víz ne tudjon bejutni ezzel kizárva, hogy a talajvízbe káros anyagok kerülhessenek a lezárt hulladéklerakóból, mivel a múlt század ötvenes éveiben a hulladéklerakás kezdetekor a lerakó egyébként semmilye alsó szigetelést nem kapott.”

- Éppen ezért locsolás a rekultiváció óta nem történt, nem is történhetett, az újságcikkben erre történő azon utalás, hogy az, az utóbbi időben hanyagság miatt nem történt meg, nem fedi a valóságot. A cikkben említett gázmotor teljesítménye pedig nem azért esett vissza a töredékére, mert hanyagság történt, hanem azért, mert a hulladékból keletkező biogáz metántartalma 2006 óta folyamatosan csökken, mára 35 százalék alá esett, a gázmotor további meghajtására már nem alkalmas. Ezért az alacsonyabb metántartalmú biogázt a MIHŐ Kft. a biogáz kazánjában hasznosítja – zárja gondolatait a MIHŐ.