„Segít megtalálni az alkalmas jelöltet” – politológust faggattunk az előválasztásról

minap.hu: Ha a tudomány felől nézzük, az előválasztásban egy innovatív politikai intézményt látunk, amit azonban a legutóbbi főpolgármester-választáson és egy kerületi voksoláson kívül még egyszer sem alkalmaztak hazánkban. Miért most veti be az ellenzék a „csodafegyvert”?

Fekete Sándor (F. S.): Az utóbbi tíz év kevés ellenzéki sikerei közül a legfontosabb a 2019-es önkormányzati választáson elért eredmény: tíz megyei jogú város – köztük Miskolc – mellett Budapesten és több kerületében is ellenzéki vezetőt választottak meg. A fővárosi siker az egységes ellenzéki indulásnak, továbbá a választók mozgósításának volt köszönhető – és mindkét feltétel megteremtésében érdemi szerepe volt a főpolgármesteri előválasztás két fordulójának.

Hosszas előkészítést követően az első előválasztást 2019 elején rendezte meg az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Szolidaritás, a cél az volt, hogy kiválasszák az ellenzéken belül a baloldali főpolgármester-jelöltet. A választók a kijelölt pártirodákban és a város forgalmas pontjain felállított sátrakban, valamint az interneten szavazhattak. Az előválasztás első fordulójában ketten indultak, magasan Karácsony Gergely nyert Horváth Csaba előtt, megszerezve a szavazatok 81 százalékát. A második fordulóban már a DK és a Momentum is indított jelöltet, de így is Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, Szolidaritás) lett a befutó, 33 356 szavazattal (48,8 százalék). Ezen kívül a 2019-es önkormányzati választásokat megelőzően a IX. kerületben is tartottak még előválasztást.

Egységesebben

minap.hu: A különutas politika nem vezetett eredményre, máshoz kellett nyúlni tehát.

F. S.: Látnunk kell, hogy a 2012-ben elfogadott választási törvény alapvetően változtatta meg a magyar választási rendszert. Először 2014-ben volt egyfordulós, relatív többségű választás, ahol sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nem volt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos helyeken, ahol kifejezetten szoros volt a választás, a leadott szavazatok egyharmadával már győzni lehetett. Jó példa erre a két miskolci körzet, ahol az egyikben 30, a másikban 33 százalékot ért el a mandátumgyőztes jelölt. A választási rendszer másik új eleme az ún. győzteskompenzáció, ami az egyébként is (egyéni) győztes pártot, pártokat segíti. Ez 2014-ben hat plusz mandátumot hozott a Fidesz-KDNP-nek, ami a 199 fős Parlamenthez viszonyítva jelentős, három százaléknyi parlamenti mandátumot jelent.

Az egyfordulóssá tett választás és a győzteskompenzáció tehát arra készteti az ellenzéki pártokat, hogy minél egységesebben induljanak el. Egyrészt az egy forduló miatt egyetlen esélyük van mandátumot szerezni – így egy olyan jelöltet kell találniuk, aki minél szélesebb támogatást tud maga mögé szerezni. Másrészt érdekük, hogy a vesztes körzetekben minimalizálják a győzteskompenzáció hatását, azaz minél jobb második eredményt érjenek el.

minap.hu: Érv tehát az előválasztás mellett, hogy a legalkalmasabbnak ítélt jelöltet küldik egy az egy elleni harcba – több választókerületben azonban gyakorlatilag előre megállapodtak a pártok. Ezt a kényszerűség szülte (nincs pl. pénz minden körzetben előválasztást tartani), vagy nem szükséges a választókra bízni a döntést, hiszen annyira egyértelmű, ki a legerősebb jelölt, aki legyőzheti a fideszest?

F. S.: Mindkét érvnek lehet relevanciája. Egyrészt 106 választókerületben képtelen egyidőben kampányolni valamennyi ellenzéki párt, hiszen ez rengeteg pénzbe és – részben felesleges – időráfordításba kerül(ne). Teljesen racionális döntés a pártok részéről az előválasztás kapcsán a nyerhető körzetekre koncentrálni, s a kölcsönös előnyök figyelembe vételével megállapodásokat kötni. Másrészt vannak olyan választókerületek, ahol 2018-ban ellenzéki győzelem született, ezeknél joggal merül fel a „győztes jelöltön ne változtass” imperatívusza.

Ismét rólunk szólnak majd a hírek

minap.hu: Miskolc az előválasztás szempontjából (is) érdekes terep. Többször változott a felállás, mostanra azonban tisztázódott: az I-esben DK-s támogatással indul a jobbikos Szilágyi Szabolcs, az MSZP és a Párbeszéd pedig Simon Gábort támogatja. A II-esben a Jobbik is beállt a dk-s Hegedűs Andrea mögé – aki azzal a Varga Lászlóval szemben indul, aki mögött ott van az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, és az LMP.

F. S.: Valóban, Miskolcon rendkívül érdekes versengés ígérkezik, ami egyszerre csemege a politológusnak és komoly kihívás az ellenzéki választónak. A pártok közötti egyeztetések alapján a Jobbik-DK páros küzd meg az MSZP-Párbeszéd (LMP és Momentum) csapatával. Ismét rólunk szólnak majd a hírek, hiszen mindkét körzetben valódi, vérre menő küzdelem várható. Az I-esben Szilágyi Szabolcs esélyeit jócskán növeli, hogy 2018-ban a jobbikos Jakab Péter csak alig több mint 100 szavazattal maradt le Csöbör Katalinnal szemben, ráadásul akkor nem is volt MSZP-s induló a választókerületben. Ez utóbbi jelenti az igazi kihívást Simon Gábor számára, aki új terepre került ugyan, ám megfelelő politikai rutinnal rendelkezik, hogy szorossá tegye a meccset. A II-esben Varga László országosan ismert, aktív politikus, aki mellett a tapasztalat és a beágyazottság szól. Ismeri a körzetet, igen gyakori parlamenti felszólalásai, javaslatai számos esetben Miskolchoz kapcsolódnak. Hegedűs Andrea színre lépése számomra mindenképpen váratlan – sokak szerint barátságtalan – fejlemény, ugyanakkor kérdéses, hogy elegendő lehet-e a DK-Jobbik logó Vargával szemben, hiszen a választók az előválasztás során elsősorban a személyt, s a hozzá kapcsolódó teljesítményt teszik mérlegre.

Agytröszt vagy team-munka?

minap.hu: Vannak itt vezetők, akik a háttérből irányítanak, és vezetettek, akik követik az utasításokat? Létezik egy mindent kezében tartó és mozgató „agytröszt”, mint mondjuk a Fidesznél?

F. S.: Úgy vélem, nincs szükség egyetlen „agytrösztre”, sokkal inkább a pártok delegáltjainak team-munkája, szoros együttműködése a legfontosabb. Hiszen az elsődleges cél a legesélyesebbnek tartott jelölt kiválasztása, de lényeges szempont a szimpatizánsok, a választók mozgósítása, a média figyelmének felkeltése, a politikai napirend meghatározása, valamint a politikusok, pártok hitelességének, társadalmi beágyazottságának erősítése.

minap.hu: Jó, de a végső cél a szavazatmaximalizálás…

F. S.: Nézze, a főpolgármesteri előválasztás hetekig uralta a sajtót, az ellenzék határozta meg a média napirendjét, a kormánypárti keretezések („ellenzéki roncsderbi”) nem csökkentették, inkább növelték az ellenzéki választók eltökéltségét és a részvételt. Az előválasztás során a közös cselekvés révén kialakult egy optimista hangulat az ellenzéki szavazók között, ami jótékony hatással volt a későbbi önkormányzati választási eredményre is. Valódi állampolgári részvételen nyugszik és szerepet kapnak benne civil szervezetek, ez pedig erősíti a választói elköteleződést, az ellenzéki erők társadalmi beágyazódottságát, valamint hozzájárul az aktív állampolgári viselkedés megszilárdulásához. Ugyanakkor a versenyhelyzet új gondolatok, új víziók megfogalmazásához vezet, ez pedig elősegíti a 2022-es kampány tartalmi-szakpolitikai felépítését. Az előválasztáson a jelölteknek nem elég csupán a kormánnyal szemben meghatározni magukat, hiszen ebben nem lesz köztük különbség.

Széttöredezettség vs. értékközösség

minap.hu: A politikai kultúra, a beszédmód oldaláról nézve valami újat hoznak be: finom kis szurkálódásokon túl nincs karaktergyilkolás, lejáratás, látszólag összezár az ellenzéki oldal – ez sokak számára lehet vonzó, mondván, elég volt a sárdobálásból. Vagy ez csak a kirakat?

F. S.: A jelenlegi politikai helyzetben egy sikeres előválasztás több szinten is kedvező hatással járna: mindenekelőtt erősítené az állampolgári részvételt, így javítaná a politikai kultúrát, ami jellemzően apatikus. A választók maguk határozhatják meg, hogy a hasonló értékrendű, elkötelezettségű jelöltek közül ki az, akivel leginkább egyetértenek. Míg az országgyűlési választáson induló személyek kapcsán gyakran a „legkisebb rossz” elv mentén választanak, vagy a kormány elleni protest-szavazatot adnak le, addig az előválasztáson induló jelöltek részesei annak az értékközösségnek, amihez a választó tartozik. Az előválasztás nulladik fordulóként a választást megelőzően segít megtalálni az alkalmas jelöltet, és létrehozni az ellenzéki egységet.

De megtartására más miatt is szükség van: a Fidesz érdeke az, hogy fenntartsa az ellenzék széttöredezettségét. A kormánypárt kommunikációs kampányaival pedig csak gondosan megtervezett politikai innovációkkal kelhetnek versenyre, a parlamentarizmus korábban megszokott eszközeivel azonban nincs esélyük.

(A külső képen: az ellenzéki pártok összefogtak, és eldöntötték, hogy előválasztáson dönthetik el a választók, kik legyenek a fideszes jelöltek kihívói az országgyűlési választásokon. A pontos menetrendet IDE kattintva tekinheti meg. Fotó: index.hu)