Ugrás a tartalomra

A böjtöt főleg a lélekért tartjuk

minap.hu
Utoljára módosítva
2019. április 06. szombat 10:34
A böjt szó hallatán főleg az ételmegvonás jut eszünkbe, holott számtalan böjt létezik, ráadásul a test böjtjével a lélek teljesedik ki, fejlődik. E témáról Berkes László, a Szent Imre templom plébánosa beszélt portálunknak.

A böjt a vallásosság egyik kifejezőeszköze – kezdte a plébános. – Nagyböjt a húsvét előtti bűnbánati időszak. Konkrétan a bűnbánat, a több imádság, az ételmegvonás, az alamizsnálkodás és a jó cselekedetek időszaka. Ebből tehát csak egy dolog maga a szó első jelentésében értelmezett böjt, amiből pedig többféle is van. Ez nem fogyókúra, nem fitnesz-kérdés, még csak nem is az orvos előírása. Az ember az Isten iránti szeretetből bűnének tudatában a bűnbánatának kifejezéseképpen vállal egy önmegtagadást. Ez lehet bármi: étel, ital vagy más terület. Aki például sokat játszik számítógépen, annak abban lehet böjtölnie. Aki sokat tévézik, az most kevesebbet néz tévét. Aki pedig például sok édességet eszik, az ezt vonja meg magától erre az időszakra – magyarázta Berkes László.

Mint azt az atya elmondta, az egyházi előírás a hívek számára egyrészt a hústilalomra vonatkozik, illetve hamvazószerdán és nagypénteken az élelem mennyiségére is utal. – Ez alól kivételt képeznek, akik üzemi konyhán étkeznek. Ők ezt a böjtöt átválthatják másra. Továbbá az egyház nem számolja bele a negyven napba a vasárnapokat, amikor is mindenki vehet magához húst, ezen időszakban ezek a napok olyanok lesznek, mint a kis húsvétok – árulta el a plébános.

Forrás: pixabay.com

A böjt szó német nyelvterületen első jelentésében konkrétan a negyvennapos, húsvét előtti böjti időszakot jelöli. A latin böjt szó a negyvenes számra utal, míg az angolszászban ez rügyfakadást, tavaszt is jelent. – A negyvenes szám a Bibliában gyakran előforduló, szent jelentést hordozó szám. Jelentése: hosszú, vagyis elegendő idő valaminek a megvalósulására, hogy végbemenjen. Mózes a Sinai hegyre mikor fölment a két kőtábláért, negyven napig nem evett semmit, vagy Illés próféta a pusztában vándorolva a Sinai hegyhez, szintén ennyi ideig éhezett, Jézus pedig ugyanezt tette nyilvános föllépése elején ugyancsak a pusztában. Joel próféta mondja: „Térjetek meg, böjtöljetek, hangos szóval sirassátok bűneiteket! A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruháitokat; keressétek Isteneteket, Uratokat!” – idézett Berkes László, aki Jézus hegyi beszédét is felidézte, mondván ő is figyelmeztet bennünket, hogy a böjtölésünk ne egy külsőséges dolog legyen. – „Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést.”

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Ma hamvazószerdán és nagypénteken a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, e két napon és péntekenként a 14 évesnél idősebbek a böjti fegyelem részeként nem fogyaszthatnak húst.

Az alamizsnálkodás megszabadíthat a kapzsiságtól, és segít felfedezni a testvért a másik emberben. A böjt pedig felráz, figyelmesebbé tesz minket a felebarátaink és Isten és iránt, aki egyedül is képes betölteni éhségünket.

Programok

-
főleg a belváros
-
a múzeumokban
-
Diósgyőri vár
-
Fonoda utca (3-as főút)