Így jutalmazza a fideszes városokat a kormány
2019-ben kapta a kormánypárt az utolsó és a NER történetében eddigi legnagyobb pofont a szavazóktól: az önkormányzati választások – talán még az ellenzék számára is váratlan mértékű – narancshullást hoztak. Ennek következtében számos nagyváros került ki a Fidesz bűvköréből, köztük Miskolc is, ahol az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje, Veres Pál, toronymagasan győzött. A kormány válasza ennél kevésbé volt meglepő: nagyságrendekkel több támogatáshoz jutottak a fideszes települések, míg az ellenzéki önkormányzatok elvonásokkal és leállított beruházásokkal szembesültek.
Azért sem érhette meglepetésként ez a szavazókat, mert a kormány nem is titkolta különösebben, hogy kettős mércével méri a városokat. Egy hónappal az októberi választások előtt Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy elsősorban azokat a településeket segítené, ahol a kormánypárti polgármesterjelöltek győztek.
A mérleg pedig nyelvet öltött az ellenzéki városokra, és durván átbillent a másik oldalra.
„Kedden örömmel jelentettem be Önöknek, hogy Magyarország Kormányától Kalocsa megkapta a 138 millió forint támogatást az óvodaépítéshez. Most egy újabb 50,5 milliós kormányzati támogatásról tudok beszámolni” – idézték Kalocsa polgármesterének szavait a hírportálok 2020-ban. Filvig Géza a közösségi médiában megosztott videón feltette a költői kérdést is: „Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk?”
A történet nem páratlan: számos hír rögzítette, hogyan kivételeznek a kormánypárti településekkel az év végi osztogatások során. A vírus elleni védekezés idején számos bevételt megvont a kormány az önkormányzatoktól, a kártalanítás viszont már közel sem volt egyenlő mértékű. Miskolcon döbbenten álltak a városvezetők az előtt a tény előtt, hogy a borsodi megyeszékhely 1,3 milliárdot, míg Debrecen 4 milliárdot kapott kompenzáció címszó alatt. Ezzel szemben az ellenzéki településeken a kormány projekteket állított le, vagy éppen támogatásokat tartott vissza.
A kettős mércét a szektorszintű adatok is alátámasztják. A közgazdászokból álló Defacto blog egy ábrán mutatta be a napokban, hogyan változott az egyes településeken az egy főre jutó kiegészítő támogatások összege – ezt a Telex közölte. Érdemes megjegyezni, hogy ennél a támogatásnál a legnagyobb a mérlegelési lehetősége a kormányzatnak.
Jól látható, hogy 2019-ig szinte megegyezik az egy főre jutó kiegészítő támogatások összege, de 2020-ban jelentős mértékben szétnyílt az olló, ami egyszerre következménye a hűséges települések jutalmazásának és a hűtlenné váló települések büntetésének – írják.
Egy másik ábrát is készített a blog, amin az látszik, hogy a politikai favoritizmus elsősorban a 3 ezer főnél nagyobb településeknél és a kormány saját hatáskörében hozott támogatási döntéseinél figyelhető meg.
