Az első miskolci közösségi gyűlés tematikája úgy épült fel, hogy annak kezdő hétvégéjén, szeptember 18-19-én szakmai előadásokat hallgattak meg a résztvevők. A klímavédelemmel kapcsolatban elhangzott információkat aztán párfős csoportokban közösen feldolgozták. Az október 2-3-i hétvégén, már beérett gondolatokkal a fejükben véleményeket és javaslatokat fogalmaznak meg az önkormányzat számára.

Mivel hazánkban új módszerről van szó, érthető, ha az emberek nem tudják, mire számítsanak, amikor vállalkoznak a közösségi gyűlésre. Nagyon érdekes rátekinteni, hogy mik voltak az előzetes elképzelések, azután pedig hogyan alakították ezeket a tapasztalatok.

A közösségi gyűlés legfiatalabb résztvevője a 19 éves Dávid Attila Marcell, aki korábban elmondta, hogy a kíváncsiság motiválta a regisztrációra. Mindig is érdekelte, hogyan működik egy város vezetése. Reményei szerint egy kicsit a kulisszák mögé láthat. Kifejezetten szerette volna, hogy a klímakérdések mellett politikai témák is napirendre kerüljenek és a végén úgy állhasson fel az asztaltól: jobban átlátja a rendszerszintű működést.

Klímakérdésekről szól az első közösségi gyűlés, azonban kifejezetten nem kell klímaszakértőnek lenni a véleménynyilvánításhoz – éppen hogy a tájékozottság megalapozásáról szólt az első etap. Marcell is megjegyezte, csekély tudással rendelkezett a kezdés előtt a témában, és reménykedett benne, hogy bővülnek ismeretei.

A nyitóhétvége után Marciban az csapódott le, hogy a klímakérdés és a politikai döntéshozás nem választhatóak el egymástól – úgyhogy tulajdonképpen mindkét területtel kapcsolatban szerzett értékes tapasztalatokat.

A többiekkel folytatott eszmecserék során azt állapították meg, hogy a tudatlanság nagyon nagy problémát jelent, amely egyik fő oka az oktatás alacsony színvonala. „Minden összefügg mindennel és ezt jó átlátni” – összegezte élményeit. Ő nem számított arra a kétnapos szakmai tudásbővítésre, amiről szeptember 18-19. szólt, de így utólag megérti és örül is neki, hogy így alakult a program.

A ma már nyugdíjas, egykori műtősnő Bojtos Gézáné Vera néni 83 évével a legidősebb résztvevője a közösségi gyűlésnek. Ő azért csatlakozott a kezdeményezéshez, mert érdekli a klímavédelem és többet szeretett volna megtudni a témáról.

Azzal kapcsolatban szkeptikusan indult, hogy miként lehetne javítani Miskolc levegőminőségén – ez az egyik kérdés, amiben javaslatokat fogalmaznak meg a közösségi gyűlők –, mert úgy látja, rengeteg autó járja a város utcáit, amik szennyezik a levegőt. Vera néni azzal a reménnyel ült be az első hétvégén a közösségi gyűlésre, hogy „sokan leszünk, értékeseket beszélgetünk és jutunk is valamire”.

Amikor a gyűlés után beszélgettünk tapasztalatairól, lelkesen mesélte, hogy mennyi új információt tudott meg a szakmai előadásokból. Annyira lelkes lett a hallottaktól, hogy rögtön a döntéshozókkal szeretett volna elbeszélgetni: mit lehet tenni az ügyben?

Aztán számára is letisztázódott, hogy erre október 2-3. után lesz lehetősége, legalábbis a javaslatok, vélemények és kérdések megfogalmazására, amelyeket majd figyelembe vesz az önkormányzat Miskolc klímastratégiájának kidolgozásakor. Ő személy szerint továbbra is az útjainkat járó nagyszámú autóban látja a problémák fő forrását.

A közösségi gyűlés Vera néni szerint elsősorban azért hasznos, mert „láttuk, hogy milyen emberek élnek a városban. Nem találkozunk mindennap a városban, és mégis tudtunk beszélgetni”.