Miska Macska Miskolcon
– El se képzeltem volna, hogy egy egyszemélyes darab ennyire strapás – fogadta stábunknak a főpróbahét kezdetén az előadást önmagában a hátán (helyesebben: kezein) vivő élőszereplő. A derűt persze a drukk nem árnyékolhatja be – pláne, ha érhető az izgatottság: Heiszmann Ildikónak tavaly nyáron adta az ötletet egyik barátja, hogy pályafutása során először végre vágjon bele e szakmai kihívásba.
És mi sem hozza közelebb az ilyesfajta műtípust az attól mindaddig távol maradó előadóhoz, mint amikor saját életét dolgozhatja fel benne. Az igaz történeten nyugvó cselekményszál gombolyagja ugyanis egészen Ildikó lakásának macskakaromtól megtépázott küszöbéig gördül vissza…
Gittus és túlsúlyos kanárimadarának életébe egyszer csak betoppan a címszereplő kóbor jószág. A csapzott és bozontos macskát az idősödő asszony megfürdeti, ellátja gondját, a kandúr viszont olyannyira hálátlan vele, hogy amit csak a lakásban fellel, abban rögvest kárt is tesz. Az állatot ezért hősünk kidobja, míg lelkifurdalását oldva végül visszafogadja. A művész elárulta: Miska gézengúz karakterét egy az egyben otthoni példányáról formázta.
Ildikó az egyszemélyes játék kapcsán arra az evidens hátrányra is kitért, hogy nincs vele kolléga, aki kihúzza a pácból egy esetleges szövegkihagyásnál, így kizárólag olyan kapaszkodói maradnak, minthogy a saját izomemlékezetére hagyatkozzon – azaz, hogy egy-egy jól bejáratott mozdulatához kösse pontos mondandóját.
Az alkotók szándéka, hogy a darab minél több nagyváros művelődési házában tűnjön fel. De terveik között szerepel, hogy fesztiválokon is bemutassák: a kapolcsi Művészetek Völgyén, illetve a debreceni Campus Fesztiválon egész biztosan belebotlik majd a közönség a rosszcsont cica szőrszálába, rosszabb végkifejlet esetén a kanári tollazatába…
Az ötvenperces darabot április 24-én, vasárnap fél tizenegytől állítják színpadra.
