Ahogy az ismert, az előző uniós ciklusban, amely 2017-től 2020-ig tartott, 35 milliárd forint lehívható uniós forrás állt a város rendelkezésére. 2019 októberéig, azaz csaknem a programidőszak végéig azonban ennek csupán 17 százalékát használta fel az előző városvezetés. Azt sem elsősorban a fejlesztések kivitelezésére, sokkal inkább azok előkészítésére fordították. Így a Veres Pál irányította városvezetésnek kellett a nagyobb, városfejlesztési szempontból kiemelt projekteket – mint például a miskolctapolcai őspark fejlesztése, az Avasi kilátó felújítása, az Avas-tető fejlesztése, kerékpárutak, Dayka-átkötés – „eljuttatni” a kivitelezésig. Ez nemcsak egy egyszerű elindítást jelentett, nem csupán azt, hogy a kész tervek alapján megtalálják a kivitelezőt, hanem sok esetben a tervek észszerűsítése, javítása is szükségessé vált – összegezte a városháza.
Az örökölt TOP programozási időszakot végül sikeresen zárta Miskolc, a városvezetés megmentett számos fontos, Miskolc, a miskolciak életét megkönnyítő, a város turizmusát élénkítő, a város értékeit, kulturális hagyományait megőrző projektet. Mint például az Avasi kilátó, a miskolctapolcai őspark, a Csengey-kert, a Miskolctapolcai út felújítása, kerékpárutak és még sorolhatnánk.
Jött a covid
A TOP-os beruházásokon túl azt is érdemes megemlíteni, hogy még a ciklus elején sikerült vevőt találni az egykori Avas szálló épületére, amit még az előző városvezetés vásárolt vissza, és évekig nem tudták értékesíteni azt. Az állaga romlott, arról nem beszélve, hogy torzóként csúfította a főutcát. Veres Pálék azonban találtak vevőt, a Mathias Corvinus Collegium vásárolta meg, így az épület állagmegóvása már meg is kezdődött, és hamarosan a felújítás is elindul.
Fontos kiemelni, hogy az elmúlt ciklus olyan nehézségeket rótt a helyhatóságokra, amelyekkel korábban soha nem kellett megbirkózniuk az elődöknek. Hiszen egy világjárvánnyal indult, majd energiaválság követte, és sok esetben az is csoda volt, hogy az alapszolgáltatások működtek. Legalábbis Miskolcon sikerült ezt megugrani, hiszen hiába szálltak el drasztikusan az energiaárak, az óvodákat, bölcsődéket, szociális intézményeket nyitva tudta tartani a város, sőt a színház és még a fürdő sem kényszerült hosszabb leállásra.
A tömegközlekedést sok kritika érte az elmúlt öt évben, de mindennek ellenére Miskolcon folyamatosan szolgáltatott a közlekedési vállalat, nem úgy, mint Debrecenben, ahol a nagyobb támogatás ellenére is volt, hogy hétvégére leállították a villamosközlekedést.
Miskolc számára kiemelkedő lehetőség volt az is, hogy bekerült az Európai Unió azon száz városa közé, amelyek részt vehetnek a klímasemleges és intelligens városok missziójában. Ezzel együtt Miskolc kötelezettséget vállalt arra, hogy eleget tesz a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátás elérésének. Ehhez pedig kidolgozza a klímasemleges városra vonatkozó átfogó terveit, és kialakítja a megvalósításhoz szükséges partneri együttműködéseket.
Épül, szépül a város
Ha a sikereket keressük, érdemes megemlíteni azokat az épületeket, azokat a városrészeket is, amelyek megújultak. Magánberuházásnak köszönhetően új külsőt és belsőt kapott az egykori leánykollégium, a Baross sarkán álló valamikori Északterv épülete, valamint hamarosan elindul a Főtér mellett – ugyancsak magánberuházásként – egy ingatlanfejlesztés, melynek keretében lakások és üzletek épülnek majd. A Széchenyi negyedben – ugyancsak magántőkéből – négyemeletes épületet húztak fel, ahol szintén lakóházak és üzletek kapnak helyet. Bár most még tart az építkezés, hamarosan a környezete is megújul, és méltó lesz a belvárosi városképhez.
Ami az ipari beruházásokat illeti, az elmúlt öt évben számos új befektető választotta székhelyül Miskolcot. Elsők között a Xanga cégcsoport vásárolt ipari területet, de Miskolcon talált otthont többek között az LG Magna is. A már meglévő gyáraink pedig a bővítés, fejlesztés mellett tették le a voksukat, így tett például a már évtizedek óta Miskolcon működő Robert Bosch és a Sanofi is.
Régi és új fesztiválok
Egy város életében azonban nem csupán a fejlesztések, a megfelelő lakhatás, a minőségi munkahelyek játszanak fontos szerepet, de a kulturális élet, a szórakozási lehetőségek is szerethetővé, vonzóvá tehetnek egy települést. Miskolc ebben sem szűkölködött az elmúlt öt évben, hiszen van egy kiváló Miskolci Nemzeti Színházunk, amely tavaly – az országban elsőként – tagja lett az Európai Színházi Uniónak, de bátran kijelenthetjük, jelenleg az ország egyik legjobb vidéki színházának számít. A kultúráról beszélve érdemes megemlíteni a Herman Ottó Múzeumot is, amely új épületszárnnyal bővült, az egymilliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően egy komplex, a történelmi hagyományokon alapuló, de minden tekintetben a huszonegyedik századi követelményeknek megfelelő élménytár jöhetett létre.
A könnyed szórakozás kedvelői is megtalálták számításukat Miskolcon, hiszen hosszú évek után visszatért a városba a Miskolci Kocsonyafesztivál, és új fesztivál is született: a Miskolci Piknik. A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2024-ben már a jubileumi, huszadik alkalommal várta Miskolcon a filmek szerelmeseit. Ma már mondhatjuk, négy évszakos fesztiválváros lett Miskolc, hiszen a több tízezer látogatót vonzó Borangolás, az Avasi Kvaterka és a vallási hagyományokra épülő Ars Sacra is kiváló programot jelent a miskolciaknak és turistáknak egyaránt.
