Egyre több az ukrán áldozat

A hvg.hu ír arról, hogy az orosz támadásban már több mint negyven ukrán katona meghalt, és több tucatnyi megsebesült. Az offenzívának polgári áldozatai is vannak. A portál hivatkozása szerint erről hivatalosan Anton Gerascsenko, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója számolt be, aki megosztotta az Anadolu Agency hírügynökség egyik videóját is, amelynek tanúsága szerint Harkiv megye Csuhuiv nevű településén egy lövedék egy társasházat talált el. A drámai felvételeken látszik, ahogy tűzoltók egy sérült nőt húznak ki a romok alól.

A hírügynökség tudósítása szerint a támadásban egy ember meghalt, tizenketten megsérültek. A Kijevet ért légi támadások következtében is megsérültek lakóépületek. Az oroszok korábban azt állították, hogy csak az ukrán katonai infrastruktúrát támadják, a civil lakosságot semmi sem fenyegeti.

„Jár a kukásautó és közben háború van”

Magyar idő szerint délelőtt tizenegykor két újabb, nagy erejű robbanás hallatszott az ukrán fővárosban. Korábban a hajnali órákban lehetett robbanásokat hallani Kijevben, akkor a Boriszov nevű repülőteret rakétázták az oroszok – számol be a 444.hu.

– Szürreális. A városban nincs nagy forgalom, de a kivezető utakon óriási a torlódás. Fűtés, víz, áram és térerő van. A helyi tévéadások szerint Harkovot körbevette az orosz hadsereg, de a védők ellenállnak – nyilatkozott a 444.hu Kijevben élő informátora. 

– Ma reggel ez a hír sokkolta az itt élőket – mondta el a Magyar Nemzetnek egy fiatal kárpátaljai lány, Brigitta csütörtökön, miután Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. – Napok óta érezhető volt ez a feszültség, hiszen elkezdték a tartalékosokat behívni. A községi tanácsok leadtak egy listát, hogy a településeken kik a tartalékosok. Nekik meg kellett jelenniük, hogy jelentkezzenek szolgálatra – magyarázta.

A lap kérdésére elmondta továbbá: még nincs információ arról, hogy másokat is besoroznának, csak a tartalékosokat hívták be. Hozzáfűzte: a bátyja Ungváron katonai pszichológusnak készül, valamilyen szinten kiképzést is kapott, de mivel még nem fejezte be a tanulmányait, a tartalékosoknál nincs számon tartva.

– Ami most zajlik, az egy rezsimváltást kikényszeríteni akaró, büntető jellegű, Ukrajna egész területére kiterjedő háború, amit Vlagyimir Putyin vélhetően villámháborúnak gondol, és rakétatámadásokkal indult nagyvárosok katonai célpontjai ellen. Támadás érte többek között Kijevet, Harkovot, Odesszát, Kramatorszkot és Mariupolt – ezt már Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő nyilatkozta az Indexnek.

Hozzátette: „Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem akar megszállást. Az a nagy kérdés, hogy megbukik-e a rendszer. A tapasztalatok azt mutatják, ha nem sikerül lebombázni, elfogni, megbuktatni a kormányzatot, akkor más helyzet alakulhat ki egy olyan ukrán vezetéssel, ami tartósabb ellenállásra próbálja rávenni az ukrán lakosságot és a megmaradt fegyveres erőket.”

„Új helyzet van, de az első perceiben járunk a konfliktusnak, minden bizonytalan”

Az ország második legnagyobb, másfél milliós városa alig negyven kilométerre van az orosz határtól, a Telexnek nyilatkozó helyiek pánikról számoltak be. Az egész városban dugó van, a boltokban megindult a pánikvásárlás.

„A benzinkút egy rémálom, rengetegen el akarják hagyni a várost. Én is tankolnék, hogy a családomat útnak indítsam, nem tudom, talán Kárpátaljára. De nem biztos, hogy sikerül” – mondta Alekszandr Horbatenko. 

– A kialakult helyzetet, az orosz támadást a világ szinte minden vezetője elítéli. Nem tudni, hogy ennek hol lesz a vége. Az Amerikai Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy közbeavatkozik, amennyiben az orosz csapatok elérik a NATO-országokat – latolgatta a vasarnap.hu-n Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. 

– Ma minden lehetséges és az ellenkezője is. Nyilvánvalóan senki sem ismeri az orosz célokat. Hihetetlen, de erre a NATO nem volt felkészülve. Az egy jó dolog, hogy a Magyar Honvédséget elkezdték áttelepíteni a keleti ukrán határra. Két feladat vár rájuk: az egyik, hogy bármilyen fegyveres csoport átjön a határon, azt semlegesítse és ellenőrizze. A másik pedig az, hogy ha nagyarányú migráns tömeg indulna el Ukrajna felől, akkor azokat ellenőrizze – tette hozzá az interjúban. 

„Ez katasztrófa a kontinensünk számára”

A nem NATO-tag Svédország, valamint Finnország is elítélte csütörtökön az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, az európai biztonsági rend elleni támadásnak minősítik azt, és Finnország közölte, hogy kész ukrán menekülteket fogadni. A NATO-tag Norvégia pedig a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte az orosz offenzívát, és bejelentette, hogy biztonsági okból nagykövetségét Kijevből a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lembergbe) helyezi át. A szintén NATO-tag Dánia is elítélte az orosz támadást – írja az atv.hu. 

Boris Johnson brit miniszterelnök a Twitteren osztotta meg gondolatait az orosz-ukrán háborúról, melyet egy katasztrófának tart egész Európa számára, és felszólítja a NATO tagállamokat, hogy sürgősen üljenek össze megtárgyalni a helyzetet – tette közzé a 24.hu. 

– Beszélni fogok a G7-ek vezetőivel is, és felszólítok minden NATO-vezető mielőbbi találkozójára – tette hozzá Johnson, aki még délelőtt az egész országhoz beszédet intézett az ukrajnai fejleményekről.

Nem sokkal utána Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtök déli sajtótájékoztatóján bejelentette: rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Ukrajnát ért orosz támadás miatt. A tanácskozás videókonferencián zajlik majd – tudtuk meg az MTI-től. 

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) negyedik cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

(Címlapkép: Anadolu Agency / AFP)