Boldogságtérkép: Szinte mindenki boldogtalanabb lett a járvány miatt 

Ahogyan évek óta mindig, idén is a boldogság világnapján, vagyis március 20-án hozta nyilvánosságra a magyarországi boldogságtérképet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja. A Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány támogatásával megvalósuló térkép minden esztendőben az elmúlt év április, és a tárgyév március közötti időszakban végzett internetes vizsgálatok segítségével, azok elemzésével jön létre. 

A Boldogságtérkép Magyarországon nem számít új dolognak, hiszen 2016 óta évről-évre elkészítik azt, az idei azonban mégis más az előzőektől – mondta el a minap.hu érdeklődésére prof. dr. Oláh Attila, a kutatócsoport vezetője. 

- Ennek az időszaknak egyik az egész társadalmat érintő jellemzője a COVID járvány megjelenése és az eddigi három hullám fellépése, hatása. Éppen ezért az idei boldogságtérképet mi a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekintjük – jelentette ki. 

Mielőtt rátérnénk kutatás eredményeire – tudniillik, hogy melyik a legboldogabb régió, város, vagy megye – mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, mint is értünk boldogság alatt. 

- A pszichológia elmélettel közelít a boldogság fogalmához, miután ugye mindenkinek más-más elgondolás alakult ki a fejében arról, hogy ez mit is jelent – jelentette ki prof. dr. Oláh Attila „A mi elképzeléseink szerint a boldogság a globális jólétnek a szubjektív megélése. Az ember alapvetően az biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális lény, és akkor van a globális jólét állapotában, hogyha a humán természetének mind a négy aspektusában jól működik, és közben még jól is érzi magát. Ez az általános megközelítése a boldogság kérdéskörnek.”

Országosan csökkent

A kutatást idén is a már megszokott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles kérdőívek segítségével készítették el. A vizsgálat a 2020-2021-es helyzet bemutatásán túl lehetőséget kínál a jóllét és a mentális egészség trendjének a nyomon követésére a 2016 és 2021 közötti időszakban. A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A professzor elmondta, a kutatásban idén is részt vettek különböző életkorú férfiak és nők, így az adatok lehetőséget kínáltak, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogságága, élettel való megelégedettsége, globális jólléte és mentális egészsége szintjének összehasonlítására.

- A most megjelent boldogságtérkép azt mutatja, hogy Magyarországon 2020. április 1. és 2021. március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve minimálisan, de nem szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest. Ez azonban csak az országos átlag, egyes régióban, megyékben vagy éppen demográfiai csoportokban ettől akár jelentősen eltérő adatok születhettek és születtek is – tette hozzá prof. dr. Oláh Attila.

Szombathely a legboldogabb

Nézzük is ezeket az eltérő adatokat. Csökkent a lakosok jóllét szintje Dél-Dunántúlon, Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon, míg nőtt Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon.  A megyék szintjén egyértelmű csökkenés mutatható ki: Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megye lakosainak boldogság (globális jóllét) szintjében. Nőtt ugyanakkor a lakosság globális jólléte szintje Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok- és Vas megyében.

A megyeszékhelyek közül csökkenés mérhető Debrecen, Győr és Tatabánya lakosainak globális jóllét szintjében. Ezzel szemben szignifikáns a növekedés Szombathelyen, olyannyira, hogy 2021-ben Szombathelyen mérték a legmagasabb jóllét szintet a megyeszékhelyek közül. Ezzel Szombathely 2018 után tavaly ismét hazánk legboldogabb városa volt (2019-ben egyébként Tatabánya volt a legboldogabb város, ő sem először, hiszen 2017-ben már viselte ezt a címet). Szorosan került a második helyre Nyíregyháza, amely megyeközpont  a 2019-hez képest ugyancsak  jóllét szint növekedést mutat.

Miskolc is felfele tart

Prof. Dr. Oláh Attila kiemelte, bár régiónk továbbra is a legboldogtalanabbnak számít, az azt alkotó megyék – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád azonban kezdenek egymástól elszakadni. 

- Az egyértelmű, hogy Nógrád nagyon visszahúzza a régiót, ott nagyon rossz eredményeket mértünk, Borsod-Abaúj-Zemplén esetén viszont lassú, de folyamatos javulás figyelhető meg, és Miskolc pozíciója is javul: míg évekkel ezelőtt boldogság szempontjából az utolsó, tehát legboldogtalanabb megyeszékhelyek között volt, most már a középmezőnyben található meg – hangsúlyozta a kutatás vezetője. 

A professzor szólt a demográfiai adatokról is. 2020-ban a nők jóllét szintje magasabb, mint a férfiaké, 2019-hez képest viszont nincsen jelentős változás. Ha életkori csoportokat nézünk, a 36-50 év közötti korcsoportban nőtt, a 65 év fölöttieknél és a 18-25 évesek körében ugyanakkor csökkent a jóllét szint. A családi állapot szerinti elemzésből az olvasható ki, hogy az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében szignifikánsan csökkent a jóllét szintje, a házasok körében ugyanakkor mérsékelten nőtt. A testi-fizikai állapot szignifikánsan csökkent a gyermekes családokban, a pozitív élmények aránya ugyanakkor nőtt a 3 vagy több gyermeket nevelők körében.

Nem gyengül tovább

- A globális jóllét szintje is érdekes változást hozott: azt tapasztaltuk, hogy az önmagukat szegénynek és az önmagukat gazdagnak vallók körében egyaránt szignifikánsan csökkent ez az adat, míg azoknál, akik a kettő közé pozícionálták magukat, nem változott, stagnált - hangsúlyozta.

A kutatásvezető viszont derűlátó a jövőt illetően még annak ellenére is, hogy a koronavírus-világjárvány harmadik hulláma jelenleg nagyon erőteljesen pusztít az országban. 

- Úgy gondolom, hogy a járvány okozta válság következményeinek nem lesz az ország boldogságszintjét tovább gyengítő hatása. Amennyiben ebből a mostani helyzetből biztonságos módon szabadulhatunk, ha a fenyegetettség elmúlik, akkor az emberekből újra előtörő felszabadultság olyan alkotóenergiákat szabadíthat fel, melyeket jól felhasználva komoly, látványos növekedés, fejlődés is jöhet – zárta prof. dr. Oláh Attila.