A kormány energiaválság miatt hozott fakitermelési rendelete ellen tiltakoznak pénteken délután fél hattól a Szinva teraszon. A demonstrációt a Mentsük meg a Bükköt! nevű civilekből álló csoport szervezi, céljuk ugyanaz, mint az ugyanerre a napra az Agrárminisztérium fővárosi épülete elé meghirdetett tiltakozás szervezőinek: elérni azt, hogy a kormány visszavonja korábbi döntését.

Ahogyan az ismert, a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelettel a kormány számos, az erdők és a természet védelmét, a fakitermelés kordában tartását célzó korlátozást helyezett hatályon kívül. Ezzel gyakorlatilag megnyílt az út abba az irányba, hogy akár védett erdőket is tarra vághassanak, csökkentették a vágásérettség korát, és eltörölték az őshonos fajok telepítési kötelezettségét. Gyakorlatilag védett területeken is szélesre nyitották a kaput a favágás, akár tarvágás előtt arra hivatkozva, hogy a vészhelyzet ideje alatt a tűzifaigények felülírják a jogszabályokat és hatósági döntéseket.

Leverte a biztosítékot

A döntés - nem túl meglepő módon - nemcsak a természetvédő szervezeteknél, de a lakosság nagyobb részénél is leverte a biztosítékot, a közösségi médiát pillanatok alatt elözönlötték a felháborodott, tiltakozó posztok, rengetegen közölték: ha kell, saját testükkel védik meg a hazai erdőket. Mindeközben a környezetvédelmi szervezetek is tiltakozásba, szervezkedésbe kezdtek, több petíció is indult, melyekben egy a közös: kivétel nélkül a rendelet visszavonását kérik, követelik a kormánytól.

A nagy társadalmi visszhang miatt két nappal később, augusztus 6-án, szombaton közleményt adott ki az Agrárminisztérium. Ebben Nagy István minisztert idézik, aki arról beszélt a hétvégén, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, és kijelentette, a könnyített szabályokat úgy vezették be, hogy azok nem veszélyeztetik a fenntartható erdőgazdálkodást. Azt ígérte, a fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, hiszen - ahogyan fogalmazott - az ország kétmillió hektár erdeje továbbra is a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike.

Rablógazdálkodás

A közleményre közleménnyel reagált a WWF is, melyben környezetvédő szervezet súlyosan aggályosnak és a rablógazdálkodás elindításának nevezte a rendeletet. Gálhidy László, a szervezet Erdő programjának vezetője szerint válságidőszakokban a megoldás érdekében növekedhet ugyan a fakitermelés volumene, ha azonban a rendelet alkotói ezt válogatás nélküli, minden szakmai szempontot nélkülöző kitermelésként értelmezik, akkor a jövő nemzedékek lába alól rántják ki az erdőgazdálkodás alapjait.

- Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövidtávon sem segít az energiaválság megoldásában – tette hozzá.

Hasonlóan vélekedik a Mentsük meg a Bükköt! nevű szerveződés egyik életre hívója, F. Nagy Zsuzsanna is. A Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a Bükk-vidéken található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel százezer hektár.

- Nem csupán aggályosnak, hanem egyenesen kétségbeejtőnek tartjuk az elkapkodott, szakmailag megalapozatlan intézkedést. Nem kell sem természetvédelmi, sem erdészeti szakembernek lenni hozzá, hogy belássuk, milyen visszafordíthatatlan és végzetes következményei lehetnének a korlátozások teljes megszüntetésének. Az itt élő emberek, életközösségek, itt dolgozók, sportolók, túrázók számára elfogadhatatlannak tartjuk rendelet kihirdetését és követeljük azonnali visszavonását - hangsúlyozta.

Katasztrofális következményei lehetnek

F. Nagy Zsuzsanna felidézte, az erdőterületek segítik a már idén nyáron is saját bőrünkön megtapasztalt klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, természetes módon mérséklik a hőséget. Szerepük van a vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. "Ha mindezen előnyeit sutba dobjuk a korlátlan mértékű fakitermelés és gazdasági érdekek miatt, akkor folyamatos és egyre kivédhetetlenebb természeti csapások sújtják majd hegylábi településeinket, életünket, jövőnket: sárlavinák, villámárvizek és aszályok.

Ezeknek pedig egyre gyűrűző, egymásból következő egyéb katasztrofális következményei lesznek" - hangsúlyozta.

Másfelől - folytatta -, a téli fűtéssel kapcsolatos, érthetően pánikra is okot adó helyzetre ez a rendeletmódosítás biztosan nem nyújt valódi megoldást, hiszen csak 1-2 év múlva válhatna belőlük tűzifa.

- A most kivágott fák vizesek, fűtőértékük alacsony, égetésük komoly légszennyezéssel jár együtt, és a szén-monoxid mérgezések kockázata is sokkal nagyobb. Nem tartjuk indokoltnak és felelősnek a kormányrendelet intézkedéseit! Nem látjuk be, hogy van bármilyen rövid távú üzleti érdek, amely miatt megéri a hosszútávon jelentkező pusztítás. Ma még talán nehéz elképzelni, hogy egyszer nem jutunk vízhez, egészséges levegőhöz, élelemhez. Ám az apokaliptikus víziók sokkal hamarabb bekövetkezhetnek, ha meggondolatlanul felszámoljuk az egyik legfőbb rendszerszintű szabályozó erőforrásunkat, az erdőségeinket - vélekedett az egyesületi elnök.

Hallatják a hangjukat

A célok elérése érdekében a Mentsük meg a Bükköt! csoport is petíciót indított, melyet itt írhat alá, illetve ahogyan cikkünket is kezdtük, demonstrációt is szervezett most péntekre.

- Nincs mire várni, cselekednünk kell, ezért arra kérünk mindenkit, aki az ügy mellett áll, hogy augusztus 12-én, pénteken fél hatra jöjjön el a Szinva teraszra. Miskolcon is hallassuk a hangunkat, állítsuk meg a jövőnk aprópénzre váltását - zárta F. Nagy Zsuzsanna, aki hangsúlyozta, a kezdeményezés pártoktól független, tőlük annyit kérnek: saját hatáskörükben tegyék meg, amit megtehetnek, és meg kell tenniük az ügyben.