Ukrajnai háború: kritikus napok mögöttünk, kritikus nap előttünk
Negyedik napja támadja az orosz hadsereg Ukrajnát. A Putyin orosz elnök által még mindig csak különleges katonai műveletként aposztrofált háborúnak mindkét háborúzó félnek súlyos veszteségei vannak, az oroszoknak egyelőre vannak tartalékaik, az ukránok meg hősiesen kitartanak: a fővárost Kijevet eddig sikerült megvédeni, Harkiv pedig ugyan szombaton oroszkézre került, vasárnap ott is visszaszerezték az ellenőrzést az ukránok.
Az oroszok tettét a nyugati világ egységesen elítélte, több európai nagyvárosban köztük hazai településeken is voltak tüntetések. Az Egyesült Államok és az Európai Unió az eddigi legsúlyosabb pénzügyi szankciókat jelentette be Oroszországgal szemben szombaton.
Szankciók
A korábbi fenyegetéseknek megfelelően több orosz bankot kizárnak a SWIFT nevű nemzetközi pénzügyi kommunikációs hálózatból, ami erősen megnehezíti a nemzetközi utalások lebonyolítását. Ennél is fontosabb, hogy zárolni akarják az orosz jegybank külföldi vagyonát, amely az egyéb szankciók kivédésének egy fontos eszköze lett volna. Emellett ígéretet tettek, hogy utánamennek az orosz oligarchák külföldi vagyonának is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap bejelentette, lezárják az Európai Unió egész légterét az orosz repülőgépek előtt – számolt be a Sky News. A légi korlátozásokon kívül az orosz médiaplatformokat is korlátozzák: az orosz állami tulajdonban lévő Russia Today és a Szputnyik médiaplatformok, valamint azok leányvállalatai többé nem jelenhetnek meg az unióban. Ezzel párhuzamosan Kanada is bejelentette az orosz gépek előtti légtérzárat.
Mindemellett az Európai Unió - fennállása óta először úgy döntött: forrást különít el fegyverek beszerzésére, és fegyverekkel segíti Ukrajnát.
A NATO is lépett: a háború első négy napja alatt több tagállam is bejelentette, hogy fegyverrel, hadifelszereléssel és pénzzel segíti Ukrajnát. Vasárnap délután aztán a montreux-i egyezményre hivatkozva a kialakult háborús helyzet miatt Törökország lezárta a Boszporuszt, elvágva ezzel vízi utat az orosz hadiflotta előtt a Fekete-tenger irányába, jelentette be a török külügyminiszter.
A montreux-i hajózási egyezmény szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett hadihajók és ellátóhajók áthaladását tekintve, szabad áthaladást biztosítva a polgári hajók számára békeidőben.
Fenyegetőzés
A fentiekre válaszul Vlagyimir Putyin készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét. Mindezt az ukrajnai történésekkel és a NATO szerinte agresszív fellépésével indokolta.
Közben az ukrán és az orosz delegáció hétfőn reggel elvileg fehérorosz területen a Pripjaty folyó mentén tárgyal, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban szkeptikus a tárgyalások sikerét illetően pláne azután, hogy fehérorosz területről rakétákat lőttek ki Ukrajna felé, noha Lukasenka elnök ígéretet tett arra, hogy a tárgyalások végéig ilyen biztosan nem történik.
Ukrajnában közben egyre nehezebb a helyzet: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az aggodalmát fejezi ki az Ukrajnába szállított orvosi oxigén miatt, és arra figyelmeztet, hogy a legtöbb kórházban 24 órán belül elfogy. A teherautók nem képesek oxigént szállítani az üzemekből a kórházakba országszerte, beleértve Kijevet, a fővárost is. A kórházak többsége a következő 24 órában kimerítheti orvosioxigén-tartalékát. Néhány már el is fogyott. Ez több ezer életet tesz kockára – közölte a WHO.
Több százezer menekült
A háború miatt vasárnap estig több százezren menekültek el Ukrajnából. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint már 368 ezer ember menekült el Ukrajnából. A legtöbben Lengyelországba mennek, a lengyel belügy ugyanis már az invázió kezdete után nem sokkal közölte, hogy minden menekültet fogadnak. A lengyel–ukrán határon bizonyos helyeken akár 10 órát is várni kell a határátlépésre. Egyedül az utóbbi 15 órában több mint 45 ezer ukrán menekült Lengyelországba – írta az ENSZ. A rendőrség közlése szerint hazánkba vasárnap délutánig 77 ezernél is többen menekültek át a háború sújtotta szomszédos országból.
Összeülnek
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa a CNN tudósítója szerint vasárnap megszavazta, hogy hétfőre összehívják a 193 tagú közgyűlés rendkívüli ülését. A fő téma Oroszország Ukrajna elleni inváziója lesz. A 15 tagú tanács szavazásakor az öt állandó tanácstag – Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – egyike sem élhetett a vétójogával. Az Ukrajnáról szóló ülést azután indítványozták, hogy Oroszország pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva invázióját. Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodtak, a maradék tizenegy képviselő pedig igennel szavazott.
Csatlakoznak?
Aggodalomra adhat okot az is, hogy a Washington Post információi szerint Lukasenka fehérorosz elnök csapatok bevetésére készül Ukrajnában és a tegnapi, Fehéroroszországban tartott népszavazás értelmében atomfegyverek érkezhetnek belarusz területére (ez különösen érdekes annak fényében, hogy - amit azt fentebb írtuk is Putyin tegnap helyezte készültségbe országa atomfegyvereit.
A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.
