Beszélgessetek a házasságotokért - hívta fel a figyelmet a Házasság Hete

Több mint két évtizede Angliából indult el ez a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. A házasság hetét – amelyhez hazai és nemzetközi szinten is számos ismert közéleti személyiség csatlakozott kifejezve elköteleződését a házasság, a család ügye iránt – mára négy kontinens huszonegy országában ünneplik. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település és közösség részvételével.

A Házasság Hete miskolci eseményeiről több cikkünkben is beszámoltunk, most, a végéhez közeledve a szintén több programot szervező Miskolci Nagycsaládosok Egyesülete néhány tagját kérdeztünk arról, milyennek látják a saját házasságukat, mit adott nekik ez a hét. 

- Mi tizenegy és fél éve vagyunk házasok, négy gyermekünk van, úton az ötödik. Eredetileg is nagycsaládot terveztünk, habár öt gyerekre szerintem egyikünk sem gondolt – avatott be minket Harangozó Vilmosné. Hangsúlyozta, hogy mint mindenki más, ők is egy életre tervezték az igent, és úgy gondolja, a legtöbb dologban úgy alakult a közös életük mindeddig, ahogyan azt szerették volna. 

Őszintén elmondta, hogy időnként náluk is vannak konfliktusok, mint bármely családban, amelyeket nehéz kezelni. Úgy gondolja, az a legrosszabb, ha tartósan nincsenek megoldva a problémák. A legfőbb konfliktusforrásnak azt látja, ha minden és mindenki más a családjuk elé van helyezve. 
- Szerintem a jó és tartós házasság alapja az, ha a felek társak a szó szoros értelmében, egy irányba húznak és kölcsönösen segítik egymást. A házasság előtt állóknak egy jó tanács lehet, hogy nem kell elkapkodni semmit, illetve ne férjet vagy feleséget válasszanak, hanem társat – javasolta. 

A megrekedt kapcsolatban állóknak arra hívta fel a figyelmét, hogy egy jól működő házassághoz a két fél hajlandósága szükséges ahhoz, hogy közösen jobbá tegyék az esetleg már kiüresedő kapcsolatukat, tettekkel támogatva egymást szavak helyett. 
- Akik hitben élnek azoknál azt látom, hogy sokkal erősebb a házasságuk, könnyebben túljutnak a nehezebb időszakokon. Hiszem azt, hogy a Teremtőt mindinkább be kellene vonni a házasságokba, kevesebb válás lenne – osztotta meg Harangozó Vilmosné. 

Adriennék is rutinos házasok, elérték az első negyedszázadot, amelyben három gyermekük született. Elmondta, még diákként ismerkedtek meg akkor még leendő férjével. Első volt számukra a tanulás, az egyetem befejezése, de már akkor tudták, hogy a jó Isten is egymásnak teremtette őket. 

- Nem minden úgy sikerült, ahogy elterveztük - tőlünk független okok miatt -, de boldogok vagyunk. Minden felmerülő problémát igyekszünk megbeszélni. Úgy gondolom, a párkapcsolatban a legfőbb az egymás iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés. Szerintünk ez a tartós házasság titka – árulta el Adrienn.

Líviáék a csúcstartók azok között, akik nyilatkoztak nekünk, ők már harmincnyolc esztendeje házasok, két, ma már felnőtt saját és négy felnevelt gyermekük van, akik már szintén nagykorúak. Ők tizenöt éve tagjai a nagycsaládnak. 

- Amikor összeházasodtunk nem igazán voltak nagy terveink. Az élet hozta mindig a nagy döntéseket. Nem pont így képzeltük el az életünket, ahogy végül alakult. Sosem akartunk például nagy családot, de ennyi év után visszanézve jó, hogy nagycsaládosok lettünk. A nagy család megtanított többek között arra, hogyan kezeljük a problémákat, és arra is, hogy tiszteletben tartsuk egymás véleményét és odafigyeljünk egymásra – fogalmazott Lívia. 

A jó házasság titkát firtató kérdésünkre azt válaszolta, harmincnyolc év házasság után is, vagy talán éppen ezért, hogy erre nem könnyű válaszolni. Mindig adódnak konfliktusok, ez az élet része, ha ezeket megtudják a párok beszélni, közösen megoldani, akkor működik a párkapcsolat. A házasság előtt állókkal azt a tapasztalatát osztotta meg, hogy a kölcsönös tisztelet és a bizalom a legfontosabb. Valamint, hogy hinni kell egymásban és Istenben, a hit is ugyanolyan fontos egy házasságban, mint a szeretet. 

- Huszonnyolc és fél éve vagyunk házasok, három felnőtt fiunk van, akik közül ketten még velünk élnek. Unokánk még nincs, de már nagyon szeretnénk – kezdte családjuk bemutatását Nóra. (A nevet tőlünk kapta, mert nem szerette volna a sajátját használni – a szerk.) 

- Megismerkedésünk után tíz hónappal már össze is házasodtunk, mindketten céltudatosan a házastársunkat kerestük és a következő öt évben a gyermekek is megszülettek. Az évek alatt természetesen sok nehézséggel, megoldandó feladattal találkoztunk, amelyeket többé-kevésbé sikeresen megoldottunk. Nálunk a két legfőbb konfliktusforrás az anyagi gondokból és a gyereknevelésről alkotott eltérő véleményünkből adódott. A férjem sokkal szigorúbb volt a fiainkkal, mint én, de utólag látjuk, hogy mindkettőre szükség volt. Idővel megtanultuk egymás szeretetnyelvét, megtanultunk egymással hatékonyan beszélgetni, és azt hiszem, mindketten jóval higgadtabbak és bölcsebbek lettünk, bár az alaptermészetünket és az egyéniségünket nem kellett feladnunk – avatott be a részletekbe. 
Határozott véleménye, hogy két erős, független felnőtt ember tud létrehozni egy egészséges párkapcsolatot. Mindkettőjükre jellemző a kitartás és az elköteleződés. Úgy gondolja, ez sokat segített a hullámvölgyekben. 

- Teljes családból jöttünk és már gyermekkorunkban láttuk, tapasztaltuk, hogyan oldják meg a szüleink a konfliktusokat. A mintáink hála Istennek nem a menekülés, feladás felé irányítottak minket, nem lecserélni, hanem megjavítani akartuk a kapcsolatunkat. 
Nóra szerint is nagyon sokat segít a hit a házasságban és a család életében. A hit abban, hogy nem véletlenül fújta össze ezt a két embert a szél, hanem Isten gondviselő szeretete által találunk egymásra. Ha ez így van, akkor képesek vagyunk ajándékként tekinteni a másikra. Azért került éppen ő mellénk, hogy általa is csiszolódjunk, formálódjunk, tanuljunk – emelte ki. 

- Tavaly egy házasság heti gyülekezeti alkalmon egy szóban kellett kimondanunk, miben erősödtünk, fejlődtünk a legtöbbet a házasságunk alatt és én habozás nélkül a türelmet mondtam. Az elmúlt huszonnyolc évben sokkal, de sokkal türelmesebb ember lettem a férjem és gyerekeim mellett és hatására, mindenki mással is. 

A kérdésünkre, hogy milyen tanácsot adna a mai fiataloknak, akik még a nagy választás és döntés előtt állnak, úgy fogalmazott, hogy válasszanak gondosan, a szívük mellett az eszükre is hallgatva - bár ez a lila köd idején eléggé nehezen működik – jegyezte meg. 

Azt mindenképpen fontosnak tartja, hogy még időben és a megfelelő mélységig ismerjék meg egymást azok, akik életük összekötését tervezik. A bántalmazás, agresszió legkisebb jele esetén is inkább meneküljenek. Kerüljék az infantilizált, gyermeki szerepükben konzerválódott embereket. A házasok a szüleikkel tartsák meg a szeretetkapcsolatot, de húzzanak egészséges határokat. Fontos a hasonló értékrend, a hasonló hitrendszer és legfontosabb a közös cél, illetve célok. Ha egy irányba fejlődnek, változnak a házastársak, nem lesz semmi baj a házasságukkal - véli Nóra. 

Ezeken túl fontosak az apró gesztusok, a szeretet sok apró kifejeződése a mindennapokban. Rendkívül fontos, hogy jó barátaik legyenek egymásnak, akivel jól tudnak beszélgetni, és akinek a gondolatai, érzései kölcsönösen érdeklik a pár tagjait. Legyenek kitartóak, türelmesek, és ha úgy érzik, beborult az ég, higgyék el, hogy lesz jobb is. Dolgozzanak a kapcsolatukért, ha hívők, imádkozzanak közösen is. Időnként legyenek csak kettesben, gyerekek nélkül, hogy ne csak a szülői szerepben lássák egymást, és akkor ébren tudják tartani a vonzalmat, ami a kapcsolat elején lángolt. Nóra hisz abban, hogy a hamu alatt izzó parázst is lángra lehet lobbantani, akár évtizedek után is.