De milyen kérdéseik, aggályaik, kételyeik fogalmazódtak meg azoknak, akik követték az elmúlt hetekben az előkészületeket? Mivel újdonságról, eddig nemigen ismert kezdeményezésről van szó, sokan értetlenkednek: hogy-hogy beleszólhat, hozzászólhat „az átlagpolgár” bármihez is?! Márpedig a demokratikus döntéselőkészítés és hatalomgyakorlás ebbe az irányba kell, hogy elmozduljon. Miskolc önkormányzatának jelenlegi vezetése eltökélt e tekintetben, és így partnerként fogadta a közösségi gyűlések szervezésével foglalkozó DemNet Alapítvány (illetve a miskolci Dialóg Egyesület) felajánlását. A legnépszerűbb internetes közösségi oldalon talált kérdésekre a DemNet szakemberei segítségével kerestünk megnyugtató válaszokat.

„Kiküldenek 10 ezer levelet. Mondjuk, jó esetben 4500 regisztráció lesz is. És ebből lesz 50 behívott „képviselő”. Tehát a levélben megkeresni kívánt összes ember 0,5, azaz FÉL százaléka. Vagy a saccolt 4500-nak a 0,9 százaléka. Ez nekem erősen parasztvakításnak tűnik.” Erre reagálva írja egy másik kommentelő, hogy szerinte inkább örülni érdemes most, mondván, végre „számba vesznek”. Tehát ő azt javasolja polgártársainak, ha meghívót kaptak, jelentkezzenek. Annál is inkább, hiszen „eddig senki nem volt kíváncsi a lakosságra. Mindenkivel nem lehet beszélni. Arra nincs kapacitás.”

DemNet: A közösségi gyűlések módszerének egyik fontos eleme, hogy a jelentkezők közül kisorsolt 50 ember minél pontosabban leképezze a helyi társadalom összetételét. A véletlenszerű kiválasztást reprezentatív módon végezzük úgy, hogy életkor, nem, Miskolc városrészei (lakóhely) és iskolai végzettség alapján leképezzék a város 18 éven felüli lakosságát: azaz a résztvevőkből egy „mini Miskolcot” hozunk létre.

A közösségi gyűléseket szerte a világban 50-150 résztvevővel bonyolítják le, ami kevésnek tűnhet, de valójában nem az. Az 50-150 fős létszám két fő okból ideális:

1. a tapasztalatok szerint ez egy akkora embercsoport, ami már kellően megjeleníti egy közösség tagjainak sokféleségét. A gyűlésen ugyanúgy részt fog venni a frissen érettségizett miskolci fiatal, az idős nyugdíjas bácsi, néni, a kétkezi munkás és az irodai dolgozó, a háztartásbeli nő és a fiatal apuka. Ők képviselik azokat a tipikus élethelyzeteket, ahogyan a miskolci lakosság él

2. ahhoz, hogy a gyűlésen mindenkire kellő mennyiségű figyelem és idő jusson, mindenkinek legyen lehetősége megosztani a saját tapasztalatait, és a sajátos élethelyzetéből adódó meglátásait a gyűlés másik 49 tagjával, kénytelenek vagyunk egy határt húzni a résztvevők maximális számában.

Az ókori Hellászhoz hasonlítja egy facebookozó ezt a most következő eseményt. Attól tart, ő maga nemigen lesz benne a meghívandó 10 000-ben, „Az 50-ben meg pláne nem. De majd meglátjuk.” Mindazonáltal kételkedik a kezdeményezés komolyságában. Úgy véli, a hagyományos formák elegendőek, megfelelőek: „A körzeti képviselőknek kellene önállóan fórumot szervezni és meghallgatni az embereket, aztán ezt a véleményt képviselni a közgyűlésben. Ezért kapják a fizetésüket.”

DemNet: A képviseleti demokráciát, és a képviselők munkáját mi is nagyon fontosnak tartjuk, de úgy gondoljuk, hogy ennek egy legalább ennyire fontos és hasznos kiegészítője a részvételi demokrácia – a részvételiség különböző módszerei, amikor a polgárok közvetlenül is részt vesznek, véleményt nyilvánítanak a közügyekben. Ilyen például a közmeghallgatás is, vagy a mi esetünkben a közösségi gyűlés. Egy ilyen gyűlésen a város különböző pontjain élő, különböző nemű, életkorú és iskolai végzettségű, más-más élettapasztalattal rendelkező lakosok közvetlenül tehetnek javaslatokat a város vezetésének, közbeiktatott szereplő nélkül. Egy olyan folyamatban, ahol úgy hoznak meg egy közös döntést, hogy előbb maguk is alaposan tájékozódnak a témában és meghallgatják egymás véleményét.

Van, aki nagyon bizakodó: „Ez a pár százaléknyi személyes vélemény szerintem többet fog érni, mint az egész Nemzeti Konzultáció a műkérdésekkel.” Igaz, kétli, hogy a nagy többség kellően szakértőnek tekinthető-e az adott témában.

DemNet: A lakosság nagy része valóban nem szakértője a témának, de ez a közösségi gyűlésen nem is elvárás. A témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és összefüggéseket egy 10-15 fős szakértői csapat ismerteti majd a gyűlés tagjaival. A gyűlés első két napja a tanulás jegyében zajlik majd, ahol a résztvevők könnyen érthető, emészthető formában kapják meg az információkat, és kérdéseket tehetnek fel a szakértőknek.

Más arra panaszkodik, hogy az elmúlt hetekben elvesztette a fonalat. „Először azt értettem, hogy csak levéllel rendelkező regizhet, utána meg már hogy bárki.”

DemNet: A félreértések elkerülése végett: a közösségi gyűlésre csak az tud érvényes jelentkezést leadni, aki meghívót kapott. A gyűlés 50 tagjának a kiválasztása előtt a jelentkezők listáját összevetjük a meghívók címzettjeinek listájával, és azokat, akik úgy regisztrálnak, hogy levelet nem kaptak, sajnos a módszertani kötöttségek miatt törölnünk kell majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a meghívót átruházni nem lehet.

„Szerintem kezdetnek nem rossz. Ha komolyan veszik, a kezdeti buktatók után jól sülhet el. Megpróbálják, érted, megpróbálják. Más meg csak kinyilatkoztat!” – egy optimista megközelítés a véleményt nyilvánító miskolciak egyikétől.

DemNet: Szuper! :)

Többen szívesen látnának a jövőben (vagy már láttak volna most is) egyéb témákat a közösségi gyűlésen.

DemNet: Nem volt könnyű eldönteni, hogy Miskolc első közösségi gyűlése milyen témáról tanácskozzon. Megkerestünk több, a miskolciak életminőségének javításáért dolgozó helyi civil szervezetet és a tanácsukat is kikérve döntöttünk a levegőminőség témaköre mellett. A helyi civileken kívül konzultáltunk még a közösségi gyűlés két vezető szakértőjével, Csernus Dórával és Vigh Péterrel, akik a klímavédelem és klímapolitika ismert és elismert magyarországi szakértői. A mostani téma kijelölésekor az is fontos szempont volt, hogy melyek lehetnek azok a területek, ahol a városvezetésnek a lehető legtöbb lehetősége van a cselekvésre, beavatkozásra: a levegőminőség kérdése ilyennek bizonyult.

Nem kevesen akadnak, akik a rendezvény előkészítésének és megrendezésének költségei felett aggodalmaskodnak.

DemNet: Nem vitás, egy közösségi gyűlés megszervezése valóban pénzbe kerül. De sokkal több pénzbe kerülnek az olyan megalapozatlan, rossz döntések, amiket a lakosság megfelelő bevonása, az érintettek megkérdezése nélkül hoznak meg. Ilyen szempontból a közösségi gyűlésre inkább egy jó befektetésként érdemes tekinteni.

Egy facebookos kommentvitában a nemzeti konzultációhoz hasonlítják a gyűlést.

DemNet: Nagyon sok különbség van egy nemzeti konzultáció és egy közösségi gyűlés között. Csak néhány fontosabb példa:

1.         A közösségi gyűlésen nincsenek igen-nem válaszok. A közösségi gyűlés tagjai közösen fogalmaznak meg megalapozott, részletesen kidolgozott ajánlásokat a helyi városvezetésnek.

2.         A közösségi gyűlésen részt vevők nem egyedül ülnek le otthonukban egy kérdőívvel, hanem másik 49 polgártársukkal közösen beszélgetnek és gondolkoznak a témáról, amiben döntéseket kell hozniuk és javaslatokat kell tenniük.

3.         A közösségi gyűlésen részt vevők az álláspontjuk kialakítása előtt információkat kapnak a szóban forgó témáról, a terület ismert és elismert, független szakértőitől. Ilyen információátadás egy nemzeti konzultáció esetében nem történik.

4.         A közösségi gyűlésre nem elég tíz perc, mint egy kérdőív kitöltésére, a gyűlésen részt vevők négy teljes napot rászánnak arra, hogy tanuljanak, és együtt gondolkozzanak a témáról.

Többször elhangzott kifogás a kezdeményezéssel szemben, hogy „pótcselekvés” Sokak tapasztalata azt mutatja, hogy a korábbi időszakokban a különféle felmérések, közvéleménykutatások ügyében általuk megadott válaszok és vélemények „a kukában végezték”. Így attól tartanak, hogy minden újabb efféle próbálkozás hiábavaló.

DemNet: Igen, sajnos mi is azt látjuk, hogy a legtöbbször nincs elég fórum a valódi párbeszédre. Olyan fórum, ahol a polgárok, a szakértők, és a döntéshozók meg tudják ismerni egymás véleményét és szempontjait. A közösségi gyűlések módszere pont erre alkalmas! Ez egy Magyarországon még új eszköz, ami viszont már több országban bizonyított. Adjunk neki itthon is egy esélyt!

Egy újabb komment a Facebook valamely posztja alatt: – Ekkora felhajtás csak azért, hogy a levegőről beszélgessen 50 ember, akik lehet, nem is értenek a klímaügyből semmit. Egyébként más minden rendben van? Miért nem a közbiztonság vagy a közösségi közlekedés a téma?

DemNet: Ezek valóban mind nagyon fontos kérdések, és nagyon nehéz volt kiválasztani, hogy miről szóljon a mostani közösségi gyűlés! Ennek eldöntésében miskolci civil szervezetek és szakértők segítettek nekünk, és így döntöttünk a levegőminőség kérdése mellett. A közösségi közlekedés egyébként kapcsolódik a levegőminőséghez, így erről is lesz szó a gyűlésen! Nem mellesleg pedig bízunk abban, hogy ez a mostani közösségi gyűlés csak az első lesz a sorban, és a jövőben más témák is terítékre tudnak majd kerülni!

„Levegőt! Mi szennyezzük, mi szívjuk. Mit tehetünk közösen, hogy jobb legyen a levegőminőség Miskolcon?” Erre a kérdésre avagy mottóra fűzik fel a felhívást a szervezők, ez adja tehát az első miskolci Közösségi Gyűlés témáját. A Közösségi Gyűlés további háttérinformációi a miskolc.hu/tervezzukmiskolcot weboldalon olvashatók.