Ugrás a tartalomra

„Dinamikusan fejlődő múzeumot szeretnék”

H. Sz.
Utoljára módosítva
2020. június 27. szombat 08:37
Régi-új igazgató irányítja a következő években a Herman Ottó Múzeumot. Dr. Szolyák Pétert a múltról, a jelenről és a jövőről kérdeztük.

- Helyettesítésben több mint egy évig vezette a Herman Ottó Múzeumot. Egyértelmű volt-e az ön számára, hogy megpályázza az immár végleges pozíciót?
- Elsősorban az volt egyértelmű, hogy teljes erőbedobással kell dolgoznom. Természetesen, ahogyan telt az idő, valamint a kollégák egyre inkább elfogadták az új helyzetet, úgy lett egyre biztosabb számomra, hogy megpróbálom a helyettesítésen túl a folytatást is. Közben nagyon sokat tanultam a munkatársak visszajelzéseiből, tanácsaiból, és sokan biztosítottak támogatásukról. Ugyancsak sokat köszönhetek elődömnek, dr. Tóth Arnoldnak, aki jelenleg a múzeum tudományos titkára, sőt, a Pulszky Társaság ügyvezető elnökeként fontos országos szakmai pozíciót tölt be.
- A végleges kinevezése azt is jelenti, hogy immár hosszabb távú terveket is végre tud hajtani. Melyek most a legfontosabb feladatok, amelyeket meg kell oldani? Mennyire tervez nagy változásokat?
- Igen, most már világosan látom, hogy merre lehetne a közösséggel egyetértésben továbbkormányozni a múzeum „hajóját”. Nagy változások mindenképpen lesznek, sőt, már az utóbbi bő 16 hónapban is történtek. Fontos azonban, hogy ezek nem azért szükségesek, mert új az igazgató, s akkor mindenképp legyen valami „új”. A változások egy részét a kényszer, a problémák, más részüket a kreatív ötletek, az új lehetőségek szülik. A következő öt évben az utóbbiakat fogjuk előnyben részesíteni. Dinamikusan fejlődő múzeumot szeretnék, ami a problémákat rutinszerűen oldja meg, és ideje nagy részében inkább a gyűjteményre és a nagyközönségre fókuszál.

Dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. (Fotó: Mocsári László)

Még az idén átalakítjuk a Múzeum s ezzel együtt a Miskolci Galéria szervezeti-működési rendjét, felépítését. A költséghatékonyság és a feladatok végrehajtási idejének rövidítése érdekében kevesebb felső és középvezetővel futunk neki egyrészt a következő öt évnek, másrészt annak az új világnak, melyben a közalkalmazotti jogviszonyunk megszűnik és a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerülünk. Sokan félnek ez utóbbitól, én viszont az új, akár nemzetközi szinten is tartósan versenyképes múzeum kialakításának lehetőségét látom benne.
Miskolc önkormányzata felkért minket a város tízéves Kulturális és Turisztikai Stratégiájának kidolgozásában történő közreműködésre, amit nagy örömmel elfogadtunk. Büszkén mondhatom, hogy számos ötletünk bekerült már az eddig összeállított anyagba, érezhető, hogy fontosak vagyunk és leszünk a fenntartónak. Herman Ottó és a múzeumalapító elődök örökségének új dimenzióit fogjuk kinyitni a hosszú távú stratégia segítségével.
Mondhatnám, hogy sajnos minden épületünk felújításra szorul, de ezt eddig is tudtuk. A lényeg, hogy szinte kivétel nélkül mindegyiknél látom, hogy hogyan fogjuk a várossal összefogva megoldani a felújításukat. Nyilván a Papszeri Kiállítóépületünk vagy az Alkotóház, esetleg a Görgey utcai főépület esetében igen jelentős külső forrásokra lesz majd szükség, de a lillafüredi Herman Ottó Emlékház, a Feledy-ház, a Petró-ház, a Rákóczi-ház, a Kossuth utcai Ásványtár esetében egyszerűbb és olcsóbb lehetőségek is kínálkoznak.
A Papszer tartalmi újraértelmezéséhez még vázlatos, de nagyon konkrét vonalvezetésű terveink vannak. A felújítást követően a legszorosabb értelemben véve a város múzeumává tesszük. Már elkezdtük az előkészületeket arra is, hogy a rendkívül sikeres „Pannon-tenger Múzeum” Kiállítóépület 2024-től hogyan folytatja tovább. Annyit elárulhatok, hogy közel 600 m2-en jelentkezünk majd új állandó, saját fejlesztésű és építésű, jégkorszaki témájú tárlattal. A Miskolci Galéria Rákóczi-háza egészen biztosan újra állandó és izgalmas tere lesz a kortárs képzőművészeti életnek. Nemcsak arra van esély, hogy a régi dicsőségét hozzuk vissza, de meg is haladhatjuk azt. Ennek aktuális vonatkozása a július 1-jétől látogatható Miskolci Grafikai Triennálé. Mivel a város turisztikai stratégiájában kiemelt szerep jutott a lillafüredi fejlesztéseknek, úgy érzem, a Pele-lak jövője végre nem csak a múzeum erőfeszítésein múlik majd. Nagyon fontosnak tartom, hogy folytatni tudjuk a digitális térben megkezdett és a veszélyhelyzet ideje alatt különösen felgyorsított, láthatóan eredményes fejlesztéseinket.

Az intézmény egyik legnépszerűbb kiállítóhelye a Pannon-tenger Múzeum.

- Június 23-ától végre kinyithattak a múzeum kiállítóhelyei. Mennyire volt nehéz az újraindulás, mi változik majd a múzeumlátogatók számára? Hogyan lehet visszacsábítani a látogatókat a múzeumba?
- Épületeinket, kiállításainkat fokozatosan nyitjuk meg a nagyközönség előtt. Június 23-ától valóban látogatható a képtár, a „Pannon-tenger Múzeum” és a Színháztörténeti Múzeum, időpont-egyeztetéssel pedig a Feledy-ház és a Petró-ház. Július 1-jén nyitjuk a Rákóczi-házat a Grafikai Triennálé tárlataival, július 2-ától pedig a Pele-lak is kiváló célpont lehet az érdeklődőknek. Ez utóbbi egyelőre minden héten csütörtöktől vasárnapig látogatható. Egyébként minden más kiállítóépületünk keddtől vasárnapig tart nyitva.
Az elmúlt napok tapasztalata alapján a múzeumbarátok kellőképpen kiéheztek az általunk kínált kulturális értékekre, így visszacsábításukért egyelőre nem kellett külön erőfeszítéseket tenni. Az újraindulást inkább a járvány miatt betartandó, külön elővigyázatossági intézkedések, anyagi befektetések nehezítik, ehhez viszont valószínűleg mindnyájunknak hosszabb időre hozzá kell szokni. A csoportok csak előzetes bejelentkezéssel érkezhetnek hozzánk, és minden látogatónknak, ahogyan közönségkapcsolati munkatársainknak is, kötelező a maszkviselés, valamint fokozottan ajánlott a megfelelő távolság betartása, a kihelyezett tisztálkodószerek használata.
A díjszabásunkat június 23-ától módosítani kellett. Ez általában emelést jelent, viszont újragondoltuk a kedvezmények körét is, amivel mindenekelőtt a csoportok és családok számára kínálunk kiemelkedően jó lehetőségeket. Bevezettük a támogatójegyek rendszerét is, amivel a közvetlen anyagi támogatásra kínálunk lehetőséget. Az ebből befolyó összegeket csak és kizárólag a látogató- és kiállítóterek fejlesztésére fordítjuk.
- Az év hátralévő részében melyek lesznek a legfontosabb programok, mennyire kellett újragondolni az éves műsortervet?
- Szükség volt kisebb mértékű újratervezésre, amit sikerült viszonylag könnyen megoldanunk. A nyártól a Miskolci Grafikai Triennálé, decemberben pedig a Téli Tárlat a leginkább kiemelkedő programunk. A Rákóczi-házba ősszel érkezik az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál anyaga. Októbertől januárig ugyanide sikerült megszereznünk egy utazó régészeti kiállítást, amely „A sziklától a kőbaltáig” címet viseli. A Színháztörténeti Múzeumban fogadjuk majd az orosz színészlegendához, Vladimir Viszockijhoz kapcsolódó utazótárlatot Moszkvából. Szintén itt nyílik a nyár folyamán a Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé. Természetesen sok minden van még a tarsolyunkban, ehhez azonban mindenkinek ajánlom figyelmébe az idén megújult, és hamarosan angolul is elérhető központi honlapunkat, a hermuz.hu-t.

További hírek

Olvasnivaló

Programok