Az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a zöld gazdasági átmenetről tartott előadást a megjelenteknek. – Fontosnak tartjuk, hogy az átmenettel járó szociális és gazdasági hatásokat enyhíteni tudjuk – szögezte le Botos Barbara, aki elmondta: azért is örül, hogy a zöld átmenetről éppen itt beszélgethetnek, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyik főkedvezményezettje annak az Igazságos Átmenet Alapnak, mely hazánknak mintegy 103 milliárd forintnyi forrást biztosít majd a közeljövőben.

„Az Igazságos Átmenet Alap alapvető eszköz a klímasemlegességre való átállás által leginkább érintett területek támogatására és a regionális egyenlőtlenségek növekedésének kiküszöbölésére. Fő célja az átállás hatásának enyhítése a helyi gazdaság diverzifikációjának és korszerűsítésének finanszírozásával és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív következmények mérséklésével. Céljának elérése érdekében az Igazságos Átmenet Alap olyan területeken támogat beruházásokat, mint a digitális összeköttetések, a tisztaenergia-technológiák, a kibocsátások csökkentése, az iparterületek rehabilitációja, a munkavállalók átképzése és a technikai segítségnyújtás” – olvasható az Európai Parlament ismertetőjében. 

Az árképzésben, a megújuló energetikai beruházásokban, az úgynevezett zöldgazdaságra irányuló fejlesztésekben, valamint a területhasználati váltásokra vonatkozóan áll majd rendelkezésre az összeg. Ehhez társulnak még a 2021-2027-es uniós költségvetésből származó tételek, melynek hasznosításról ugyancsak esett szó a küldöttgyűlésen.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett: a 2021-es esztendő a vírussal való küzdelem jegyében telt ugyan, ám Magyarország gazdaságának a 2019-es növekedési szintre sikerült visszaállnia – a megye számai pedig még a hazai átlagból is kiemelkednek. – Mindez nem csupán az iparra, hanem a szolgáltató szektorra nézve is érvényes – vélekedett Bihall Tamás, egyúttal hozzátette: az április elején megerősített stabil kormányzati többséggel egy esetleges válsághelyzetet is hatékonyan lehet majd kezelni idehaza.

– A kamara kapcsolatrendszere a kormányhivatallal, a megyei és városi önkormányzatokkal, az egyetemmel és az iskolákkal is kiváló – állapította meg a szakember, aki szerint a megyében fellépő autó- és vegyipari beruházások alapján, azonfelül a turizmus és vendéglátás területén tapasztalt előrelépések fényében – amennyiben azt a hazai és európai pénzügyi források lehetővé teszik, és a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus sem húzza át a számításokat – régiónkban nem kell különösebb gazdasági visszaeséssel kalkulálni.

Egyebek mellett a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a megújuló energetikai beruházásokkal kapcsolatban nyílik lehetősége a vállalatoknak (köztük a kis- és középvállalkozásoknak) és az önkormányzatoknak, hogy a pályázati kiíráson elinduljanak.

– A város fejlődésének kulcsa a gazdaságfejlesztés. Ez azonban nem ér véget a városhatárnál. Miskolc felelőssége az is, hogy az agglomerációval, tágabban véve pedig a megyével együttesen legyen képes fellépni – értékelte az eseményt Veres Pál stábunknak.

A polgármester a megye maga elé tűzött gazdasági céljai kapcsán úgy fogalmazott: a COVID után megerősödve és bízva az orosz-ukrán háború mihamarabbi véget érésében arra kell koncentrálni, hogy a régió minél jobb eredményeket mutasson fel.