A jelentés szerint a választásokon az arra jogosultak 50,6 százaléka vett részt, amely 1994 óta a legmagasabb arány.

A megemelkedett részvétel főként a fiatalok fokozódó érdeklődésének köszönhető, a 25 év alattiak 14 százalékkal, a 25-39 év közöttiek 12 százalékkal többen vettek részt a választásokon, mint az azt megelőző, 2014-ben tartott voksolás alkalmával.

Az emelkedés Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban, valamint Magyarországon különösen jelentős volt, utóbbiban a 2014-es 28,97 százalékról 2019-re 43,58 százalékra növekedett a részvételi arány. A részvétel nyolc tagállamban csökkent, noha csak kevesebb mint három százalékkal. A választási részvétel öt országban – Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban, Cipruson és Görögországban – kötelező – jegyezték meg.

A válaszadók szerint a 2019-es európai választásokon voksolók saját állampolgári felelősségérzetük miatt mentek el szavazni, és azért, mert úgy vélik, hogy a részvétellel változást indíthatnak el. Magyarországon az állampolgári kötelesség érzése – 41 százalék – mellett a hozzájuk legközelebb állónak érzett párt melletti kiállás – 25 százalék – ösztönözte leginkább választási részvételre az embereket. Az európai választók emellett 25 százalékban az Európai Unió mellett – Magyarországon 22 százalékban – is határozottan ki akartak állni.

Uniós szinten leginkább, 44 százalékban a gazdaság és a növekedés – Magyarországon 41 százalék –, 37 százalékban az éghajlatváltozás – Magyarországon 29 százalék – és 37 százalékban az emberi jogok és a demokrácia ügye – Magyarországon 39 százalék – határozta meg, hogy a választók kire szavaznak. Uniós szinten továbbá a szavazók 34 százaléka, Magyarországon 37 százalékuk tartotta fontosnak a bevándorlás kérdését. 16 országban – köztük Magyarországon – a gazdaság foglalkoztatta leginkább a választókat, nyolc tagállamban pedig az éghajlatváltozás.

A felmérésből kiderült az is, hogy az európai válaszadók több mint kétharmada – 68 százaléka, Magyarországon 84 százaléka – szerint országuk jól járt az uniós tagsággal, ez 1983 óta a legmagasabb érték. Az európaiak többsége, 56 százaléka azzal is egyetért, hogy véleménye számít az unióban. Ez az érték hét százalékkal magasabb, mint 2019 elején volt, és egyben a legkedvezőbb eredmény 2002 óta. Magyarországon a válaszadók 55 százaléka véli úgy, hogy számít a véleménye az unióban, ez kilenc százalékpontos emelkedést jelent az előző választás alkalmával regisztrált adathoz képest – derült ki az EP felméréséből.