Keddi ülésén az országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket. Rengeteg nemzeti vagyon – többek között 12 egyetem – került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott. 

Az alapítványokhoz juttatott vagyon vagy támogatás nem számít már közpénznek. Sőt, az alapítványok az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodnak, el is adhatják azokat. Egyes vagyonelemek eladásakor előírhatnak az államot megillető elővásárlási vagy vételi jogot is.

Álmosítás és államosítás

„A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják” – írta a döntéssel kapcsolatban a 444.hu. Más oldalak és közéleti személyek még keményebben támadták a törvényt. A kormánymédia ezzel szemben írt egy álmosítóan hosszú és száraz cikket, ami átfolyt az összes ismert csatornáján: ebben azt taglalják, hogy államiból alapítványi fenntartásba kerül számos egyetem. Azt senki nem indokolta meg, miért is született a döntés, miért kell átadni a nemzeti vagyont, mitől félnek a döntéshozók. Senki, kivéve egy miskolci poltikust.

Egy, csak egy legény van talpon, az is vidéken

Hubay György miskolci országgyűlési képviselő másképp látja a helyzetet. A közösségi médiában ugyanis a következő szöveget posztolta tegnap délután:

„Ma nagy nemzetstratégiai kérdésekben döntöttünk a parlamentben.

Sok esetben a Fidesz-KDNP kormány által visszaszerzett nemzeti vagyon egy részét alapítványi gazdálkodásba adtuk, hogy már soha ne lehessen idegeneké.”

A poszt komoly érdeklődést váltott ki: rengetegen nyilvánítottak alatta véleményt. Többen firtatták azt is – nem kifejezetten szalonstílusba díszítve felháborodásukat –, hogy kik azok a bizonyos idegenek, akiktől megvédjük a közvagyont. A következő sorokat a poszt alól szemléztük:

„Kitől szerezte vissza az egyetemeket? A ménesbirtokot, kastélyokat, múzeumokat, földeket?”

„Milyen idegeneké? Most adják el Budapest egy darabját Kínának! Miről beszél ez az ember? Vagy a saját, vele, velük egyet nem értő honfitársaira akar utalni az idegen szóval?"

„A nemzeti vagyon a nemzeté, senki nem adott arra felhatalmazást maguknak, hogy privatizálják - mert ne nézzenek senkit hülyének, a »közalapítvány« vagyona már nem nemzeti vagyon, hiába van benne a »köz« szótag.”

Facebookon érkezett a válasz is

A témával kapcsolatban próbáltuk megszólaltatni a politikust, azonban csak Hubay György egyik munkatársával tudtunk beszélni. Ő arra kért, írásban küldjük el a kérdéseinket. Szerkesztőségünk az alábbiakra kereste volna a választ:

- Mit ért nemzetstratégiai kérdés alatt? Miért tartja a nemzeti vagyon alapítványi gazdálkodásba bocsáthatóságát nemzetstratégiai kérdésnek?

- A poszt alatt sokan (nem épp disztingvált stílusban) azt kérdezték, kik azok az idegenek, akiktől a jelenlegi döntés Ön szerint védi a nemzeti vagyont? Ez megfogalmazható, konkrét személyekre, csoportokra vonatkozik?

Válaszokat azonban nem kaptunk, sms-ben hívták fel a figyelmünket arra, hogy Hubay György egy újabb posztban reagált a felvetésekre, sőt, egy internetes szótárt is segítségül hívott a magyarázathoz. Ajánlották, onnan szemlézzük a számunkra érdekes részeket. Megtettük.

„Tegnapi posztom kapcsán sokan érdeklődtek, hogy kikre gondoltam, amikor azt írtam, hogy a nemzeti vagyon nem kerülhet idegenek kezére, és kik azok az idegenek?

A kérdést és a kérdezőket is régről és jól ismerem, ahogy a téma parttalanságát is.

Pont ezért maradok a legegyszerűbb értelmezésnél, amely mindenki számára elérhető” – írja a képviselő, majd belinkeli a wikiszótár szócikkét az idegenekről:

"idegen (melléknév) = Nem ismert (személy, élőlény, dolog, hely), amely eredetileg máshová tartozik."

Ezután a poszt értelmét is elmagyarázza az olvasóknak.
 

„A most alapítványi gazdálkodásba adott nemzeti vagyon gazdái mind ISMERT, és ELISMERT szakemberek, akik felelősen, a nemzet érdekében tudnak és fognak gazdálkodni a rájuk bízott vagyonelemekkel. Erről szól a poszt.”

A kérdés azonban továbbra is nyitott marad. Hubay György tehát nem ismert személyektől, dolgoktól, élőlényektől és helyektől félti a nemzet vagyonát?

Adódik azonban egy másik lehetőség is. Az országgyűlési képviselő a szómagyarázattal együtt beposztolta ugyanis a wikiszótár értelmezést segítő képecskéjét is, amin egy csészealj látható néhány földönkívülivel a fedélzeten.

Ez lenne tehát a válasz a kérdésre, hogy kitől is óvjuk a közvagyont? Egy dolog biztos, H. G. Wells-nek tetszene ez az elmélet.