Kedvetlenség, levertség, fáradtság, aluszékonyság, ingerlékenység – ezek legfőbb jellemzői a depressziónak. Ezentúl nehezebben tudunk koncentrálni és dönteni, mint általában, elveszítjük érdeklődésünket a társas kapcsolatok vagy azok iránt a tevékenységek iránt, amiket eddig örömmel végeztünk. Sokan többet esznek ebben az időszakban, így a mérleg is többet mutat. 

Balogh Ádám klinikai szakpszichológus-jelölt elmondta, szezonális depressziónak akkor nevezzük a tartósan rossz hangulatot, amikor már két egymást követő évet érint. – A késő őszi időszaktól, novembertől február végéig tart. Jellemzően ez az az időintervallum, amikor kevesebbet süt a nap és hidegebb van. Emiatt sokszor kimozdulni sincs kedve az embernek otthonról, ilyenkor elhanyagoljuk társas kapcsolatainkat – mondta. 

A szezonális affektív zavar egyes adatok szerint inkább nőknél jelentkezik, de enyhébb tünetekkel, mint a férfiaknál, illetve a kevésbé napos országokban élők körében gyakrabban fordul elő. – Erre van biológiailag hajlamosító tényező: az agy aktuális, nem megfelelő működésétől is kialakulhat, a neurotranszmitterek és a hormonális változások egyaránt befolyásolhatják. A biológiai tényezőn túl szociális és pszichológiai körülmények jelentkezhetnek még. Továbbá nemcsak az éjszakák hosszúsága, hanem Miskolc rossz levegőminősége is hozzájárul ehhez. Ráadásul servezetünkből kiürül a vitamin, ez pedig energiahiányt, fáradtságot is okozhat – mondta a szakember, aki hozzátette, az újévi fogadalom megbukására nem lehet fogni mindent.

– Akik jól tudnak védekezni a problémák ellen, azoknál egy ilyen tényező nem mélyítheti el a nem létező depressziót. Ha azonban hosszabb hangulati változást okoz a kudarcélmény, akkor már eleve nem vagyunk jól, ilyenkor az önmagunkban való csalódás súlyosbító tényező lehet. Az pedig természetes, hogy sokan vagyunk bizakodóbbak az újévvel kapcsolatban: mondván, a következő jobb lesz. Ha azonban nem ezt tapasztaljuk, csalódások sorozatát éljük meg – magyarázta. 

Az általános lehangoltság ellen is, mint minden egészségügyi probléma ellen preventíven kell gondolkozni. – Amikor a mindennapjainkban csökkennek a napfényen eltöltött időszakok, akkor nem szabad bezárkóznunk a hideg és a járványhelyzet ellenére sem. Próbáljunk minél több időt eltölteni külső környezetben: sétáljunk a szabadban, találkozzunk barátainkkal, ismerőseinkkel. Ezentúl azonban találhatunk otthon is olyan serkentő elfoglaltságokat, akár mozgási lehetőséget is, amik örömet okoznak. Ilyen lehet például egy társasjáték a családdal, vagy a szellemi képességeket is megdolgoztató kreatív hobbi, alkotási folyamat – mondta. 

A legfőbb tüneteket figyelve, a hozzánk közel álló emberekről is könnyedén megállapíthatjuk, hogy szenvednek-e depressziótól. – A szezonális depressziót ugyanolyan komolyan kell venni, mint más hangulatzavart. Ez is vezethet öngyilkossághoz, így azt tanácsolom, aki észleli magán a tüneteket, és egyedül nem képes felszámolni azokat, az forduljon szakemberhez: pszichológushoz vagy akár pszichiáterhez, aki  indokolt esetben hangulatstabilizálókat is fel tud írni neki – hangsúlyozta Balogh Ádám.