Akár száz milliméternyi csapadék is hiányozhat a földből Miskolcon és környékén, ráadásul jelentősebb eső a következő tíz napban sem várható – ezt mondta a minap.hu érdeklődésére az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) miskolci meteorológusa. Kovács Attila szerint ez még önmagában nem lenne példa nélküli, volt már példa szárazabb őszi hónapokra, a tendencia viszont aggasztó.

– Országosan az idei június volt a legszárazabb 1901 óta, amióta a mérések elkezdődtek, de térségünkben a július második fele és augusztus is jelentősebb csapadék nélkül telt el, és a helyzet a múlt hónapban sem javult – mondta.

Nagyon kellene az eső

Miskolcon és környékén ötven milliméternyi csapadék hullik le egy átlagos szeptemberben, idén viszont mindössze tizennégy milliméternyit kaptunk. Októberben szintén ötven milliméter az átlag, ebben az évben félő, hogy ez is elmarad.

– A szeptember egyébként tavaly is száraz volt, de október közepén „megnyíltak" az ég csatornái és két héten át leesett nagyjából a havi mennyiség, ami javított a helyzeten. Most viszont egyelőre erre sincs kilátás. És ha jönne is eső, azonnal az sem oldaná meg a szárazságot, hogy a talaj mélyebb rétegei is, valamint a karsztok is megteljenek. Az sem lenne szerencsés, ha hirtelen esne le nagyobb csapadék, kívánatosabb volna a hosszabb, áztató eső – részletezte Kovács Attila.

Horváth Csongor munkatársunk és a Lillafüred Online videója a Szinva kiszáradt szakaszáról, és a mesterségesen táplált vízesésről:

A vízhiány a patakokon is meglátszik: Garadnában és a Szinva belvárosi szakaszán is éppen csak csordogál a víz. Utóbbi patak lillafüredi szakaszán pedig már több napja porzik a meder, a vízesés is csak annak köszönhetően üzemel, hogy a MIVÍZ Kft. vizet pumpál át a Hámori-tóból a turisztikai látványossághoz. A vízszolgáltató műszaki igazgatójának elmondása szerint az ezt lehetővé tévő rendszert úgy tíz, tizenöt évvel ezelőtt építették ki. 

Mesterségesen táplálják

- A Hámori-tónak a Palotaszálló felőli oldalán van a vízfelszín alá telepítve egy szivattyú, amelynek a csővezetéke keresztülhalad az út alatt, a szálló kertjén, és közvetlenül a vízesés fölött csatlakozik be a patakmederbe. Így aszályos időszakban is életben tudjuk tartani a vízesést - részletezte Viszokai János. 

Erre az elmúlt években többször is volt szükség, 2018-ban és az azt megelőző években is használták a rendszert. "A Szinva-forrás a földfelszínre fakad, innen kerül a patakmederbe a víz. A miskolci vízhálózatba viszont egy mélyebb pontról van elvezetve a víz, ezért is van az, hogy az ivóvízhálózatba tudunk betáplálni vizet, viszont a mostanihoz hasonló csapadékszegény időszakok idején a vízszint a természetes víztározó rétegben lecsökken annyira, hogy már nem bukkan a földfelszínre a Szinva-forrás, ilyenkor fordul elő, hogy a meder ezen szakasza kiszárad, és mi a Hámori-tóból tápláljuk időszakosan a lillafüredi vízesést" - mondta. 

Viszokai János szerint ez a jelenség nem csak a Szinva-forrásnál jellemző. "Miskolc egy karsztrendszerből kapja az ivóvízhez szükséges vízmennyiséget, és aszályos időszakban a természetes tározóhelyekben a víz mennyisége csökken. Ez így van a Tavi forrásnál és a Tapolcai-forrásná is. Mindenkit megnyugtatnék, hogy ez ellátási problémát nem okoz, és erre az elmúlt évtizedekben sem volt példa - mondta a műszaki igazgató hozzátéve: a helyzeten egy hosszabb csapadékosabb időszak tudna segíteni.

Egyébként nem mindenhol ilyen rossz a helyzet, az elmúlt napokban 60-70 milliméternyi csapadék hullott le a Szeged-Budapest vonaltól délnyugatra. Az alföldön viszont még brutálisabb a vízhiány, ott a százötven millimétert is meghaladja jelenleg a földből hiányzó csapadék.