„Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon a magyar jogrendszer történetében, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti” – mondta a 24.hu-nak Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) főtitkára. Elmondása szerint egyre több bíró hagyja ott a pályát az alacsony bérek miatt, a vidéki bíróságokon megszokott jelenség, hogy egy új gyár érkeztével egész sorok állnak fel.
„Bármily meglepő, de már a fegyveres testületeknek is komoly az elszívó hatásuk, de a mi törvényszékünkről például jó páran elmentek a büntetés-végrehajtáshoz dolgozni (…) 2022-ben is messze elmaradtak a bírói bérek az európai átlagtól, de most már sereghajtók vagyunk az egész EU-ban: a magyar bírói kezdőfizetés (nettó 1400 euró) a középmezőny harmadát sem éri el” – mondta Szabó.
Az alacsony fizetések egyik eredője, hogy a bírói illetményalapot a költségvetési törvényben határozzák meg, és ez 2022 óta változatlan, sem 2023-ban, sem 2024-ben nem emelték. Ez nemcsak a bírókat, hanem az összes bírósági dolgozót, de még az ügyészeket is sújtja, mert mindenkinek az illetményét ehhez az illetményalaphoz kötik.
A bírósági tisztviselőknél megjelent a pedagógusoknál már tapasztalt jelenség: egyre többen kapják a garantált bérminimumot, mert az illetménytáblájuk szerint még annyit sem kapnának – emeli ki a cikk.