“Haladéktalanul intézkedjen!” - újabb nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az rtl.hu azt írja: az érdekképviseletek ismét azt szeretnék elérni a miniszterelnöknél, hogy a kormány a törvényi előírásoknak megfelelően hívja össze a sztrájkbizottságot, és delegáljon képviselőt a testületbe. Szerintük törvénysértő, hogy a kormány ezt hónapok óta nem tette meg.

A szakszervezetek arra is emlékeztettek, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár azt az ígéretet tette: amennyiben Brüsszelből válasz érkezik, öt napon belül összehívja a sztrájkbizottságban részt vevő szakszervezeteket, és azonnali egyeztetést kezdeményez.

„Ehhez képest a béremelésről szóló követelésünkről, az ezzel kapcsolatos ígéretről csak a kormányinfón 2022. október 13-án tett bejelentésből szereztünk tudomást”

– írta a PSZ és a PDSZ.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be: ha létrejön a megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között az EU-s pénzekről, akkor 2025-ben a diplomás átlagbér 80 százalékát kereshetik majd a pedagógusok. Így a tanárok 2023 januárjában 20,1 százalékot, 2024-ben 25 százalékot, 2025-ben pedig 30 százalékot kapnak.

A diplomás átlagbér 2025-ben bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok bére pedig átlagban pedig ennek 80 százaléka, 777 673 forint lesz. A halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a pedagógusok a diplomás átlagbér 90 százalékát kapják meg, de pedagógus bértábla sem szűnik meg.

A Pedagógus Szakszervezet úgy kommentálta a bejelentést, hogy az “kommunikációs lufi” - a béremelés feltétele ugyanis, hogy lesz-e megállapodás Brüsszellel, az Európai Bizottsággal.

A miniszter mindenkit megnyugtatott: lesz pénz

Navracsics Tibor, az uniós forrásokért felelős miniszter egy tegnapi konferencián mindenkit megnyugtatott, azt mondta: “lesz pénz”, lesz megállapodás.  ”Az eddigi informális visszajelzések alapján is úgy tűnik, hogy az eddig teljesített vállalásainkkal elégedett a Bizottság”.

A miniszter elmondta “a kohéziós EU-s pénzek világáról”, az Európai Uniós 2021-2027-es büdzsének a felzárkóztatási támogatásairól, hogy azok - a hazai társfinanszírozással együtt - 9792 milliárd forintot tesznek ki. Erről stratégiai partnerségi megállapodást kell aláírni, és akkor indul meg az uniós források folyósítása, ha a Bizottság jóváhagyja az operatív programokat. Ezek 25 százaléka a GINOP+ program, 16,5 százaléka pedig a KEHOP+ program - mutatta be Navracsics Tibor egy prezentációban (még 373,9-es forint-euró árfolyam alapján).

Hogyan érkezhetnek Brüsszelből a pedagógus béremelés forrásai?

Az oktatás nemzeti, tagállami haráskör, de a következőket -  „A pedagógusszakma területén célunk egy stabil és kiszámítható jövőkép biztosítása. Növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét, biztosítani kell a minőségi teljesítmény differenciált elismerését, mely által a pedagóguspálya vonzóbbá válik, elősegítve ezzel a pedagógusok fenntartható utánpótlását, a fiatal, illetve hiányterületeken (például matematika, természettudományos tárgyak) dolgozó pedagógusok pályán maradását, javítva ezzel a strukturális hiányosságokon” - a Bizottság már jóváhagyta.

A magyar kormány által összeállított oktatásfejlesztési programban (hivatalosan: pedagógus életpálya modell) szerepel a szakképzés, az oktatási intézmények reformja, a digitalizáció kiterjesztése és a pedagógus életpálya magasabb presztízsének visszaállítása is.

S hogy milyen uniós “keretből”?

Erre a válasz: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz programból, ezt  a kormány nyáron nyújtotta be az Európai Bizottságnak.

Az EFOP Pluszban a hétéves Európai Unió költségvetésben ( MMF ) a keretösszeg erre a célra 1105,23 milliárd forint. A teljes forráskeret 82,5 százalékát tegát EU-s pénzek biztosítják, 17,5 százalékot ad a magyar állam  (szintén 373,9-es forint-euró árfolyam alapján).

A tiltakozások folytatódnak

A pedagógussztrájk és a tiltakozások folytatódnak, szolidaritási demonstrációk után október 23-ra, vasárnapra is tüntetést szervez az ADOM Diákmozgom az oktatás helyzete miatt, mert mint írják, “ magyar oktatási rendszer sose cipelt ennyi súlyt egyszerre a nyakában: alulfizetett tanárok tanítanak elavult tananyagot, kimerült és traumatizált diákoknak, rosszul szigetelt épületekben, 14-16 fokos hőérzetben” - olvasható Csuhaj Ildikó atv.hu-n közzétett írásában.