Bár a műfajában egyedülálló rendezvény kezdete az ezredforduló környékére datálható, a története olyan színes, hogy az ember csak pislog, mint… de erről kicsit később. A Kocsonyafesztivál igazi miskolci nevezetesség, és egyben a régió legnagyobb gasztronómiai eseményévé nőtte ki magát az évek során.
A programot Rózsa Edit és a város akkori alpolgármestere, Fedor Vilmos ötlete mentén szervezték meg először 1999-ben, Vendégségben Miskolcon címmel. Az első „vendégek” olyan ismert nevek voltak, mint Vágó István, Geszti Péter, Nagy Bandó András vagy épp Göncz Árpád. 2001 év elején jött a Miskolci Kocsonyabál – erre egyébként ötletesen az ország különböző tájékairól érkező Kocsonya nevű családokat invitálták. Társrendezvényeként később megszervezték az első Miskolci Kocsonyaünnepet is.
A negyedik Kocsonyafesztiváltól kezdve a programsorozat neve Miskolci Tél – Kocsonyafesztivál lett. Ha már gasztrofesztivál, 2005-ben hivatalos italt is kapott a tokaji bor és sör gondos elegyítéséből született KORTY formájában. A télűző miskolci vidámság az évek során folyton színesebb, ötletdúsabb formát öltött, ennek eredményeképp pedig országszerte egyre többen írták be a naptárba, a fesztivál látogatói épp úgy, mint az utcai árusok, lacipecsenyések, forralt boros bodegások.
Csörte
Így volt ez 2014-ben is: mindenki készült a már megszokottá vált programokra, ám az akkori városvezetés nem adott területfoglalási engedélyt a szervezőknek, helyette megrendezték a Becherovka Miskolci Kocsonya Farsangot. Az okokról mindkét félnek megvolt a saját verziója. Az önkormányzat szerint a fesztivált addig szervező cég komoly tartozást halmozott fel, és nem fogadta el a város ajánlatát a megegyezésről. Rózsa Edit ezt cáfolta, hozzátéve, szándéknyilatkozat volt arról, hogy a várossal közösen valósítják meg a rendezvényt, pénzügyi támogatás mellett. A városházi narratívában kételkedő miskolciak úgy vélték, az önkormányzat egyszerűen lecsapott a már bejáratott fesztiválra. A Kúria 2017 végén hozott ítéletet az ügyben. Megállapították, hogy Miskolc előző önkormányzata tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, és jogsértést követett el. A kocsonyafesztiválból így kikerült a kocsonya: 2018-ban és 2019-ben a rendezvény Becherovka Miskolci Farsang néven futott, annak ellenére, hogy az eredeti szervezők minden évben újra és újra próbálták beadni a területfoglalási engedélyüket.
Az önkormányzati választásokat követően az új városvezetés kijelentette, hogy felélesztik az eredeti rendezvényt. 2020-ban ez meg is történt, ám a járványhelyzet miatt két évig újra Kocsonyafesztivál nélkül maradt Miskolc. Az idei programsorozat azonban ismét a régi télűző vidámság hangulatát – és volumenét – ígéri.
Pislog
És miért béka a fesztivál kabalája? A legenda szerint valamikor a 19. században egy tót fuvaros Miskolcon szállt meg, vacsorára pedig kocsonyát rendelt. Amikor enni kezdte, döbbenten vette észre, hogy nem csak fül meg farok került bele, de az ételnek szeme is van. A riadalom után kiderült: egy rossz helyen ugráló béka dermedt bele a pincében keményedő kocsonyába. Innen a mondás: „Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka”.
A kocsonya egyébként nem számít kifejezetten magyar ételnek, Európa-szerte előszeretettel készítik, sőt, még koreai változata is van. Rengeteg variáció ismert: alapvetően sertésből csinálják, de készíthető csirkéből, borjúlábból, de akár halból is. A Via Piano Éttermet működtettető Komáromi József, aki a képünkön látható reszkető remeket főzte, elárulta, mi a jó kocsonya titka.
- A legfontosabb a kollagén: sertésköröm, csülök, láb. A lényeg, hogy sok bőrös rész legyen benne, amit lassú tűzön, gyöngyözve főzünk össze. Az alapízesítés csupán só, szemes bors, fokhagyma és vöröshagyma, de valaki úgy csinálja, mintha húslevest főzne, sok gyökérzöldséggel. Mások füstölt húst vagy főtt tojást is raknak bele – mondta a séf.
