12 NB I.-es csapat közül hat klub válaszolt (Honvéd, Fehérvár, Kaposvár, Újpest, Diósgyőr, Debrecen) az Index megkeresésére. Mindegyik csapatnál ugyanazokra a szempontokra kérdeztek rá: műanyagok használata, megújuló energiaforrások, vega/vegán ételek, hulladékkezelés, víz-és energiatakarékosság, környezetkímélő közlekedés.

A Diósgyőr stadionjának büféiben nem használnak műanyag evőeszközöket, a szendvicseket és a hot dogot papírtálcán szervírozzák. Ugyanakkor a sört és az üdítőt még eldobható műanyag poharakba töltik ki, ezeket jövőre tervezik lecserélni visszaváltható, DVTK-dizájnnal ellátott típusra. Eddig nem merült fel, hogy a szurkolóknak lenne igényük húsmentes, illetve növényi alapú ételekre, ezért ilyesmit nem találni a büfékben.

A stadionban 7 darab 120 literes szelektív kuka van kihelyezve, ezekbe kerül a meccsnapokon keletkező teljes hulladékmennyiség közel tizede.

A 2018-ban átadott 14 ezres DVTK stadion által felhasznált hőenergia 40 százaléka megújuló forrásból (geotermia, biomassza) származik, a létesítmény tetejére felszerelt 50 kW kapacitású napelempark fedezi az áramigény 25 százalékát. A napelemekkel szintén felszerelt edzőközpontban ugyanez az arány 20 százalék. (A Sport- és Szabadidő Szolgáltatások Nemzetközi Szövetsége 2018-as szavazásán a DVTK Stadiont választották az Év Stadionjának, az értékelés során fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vettek.)

A diagnosztikai központ és a most épülő multifunkciós sportcsarnok komplett külső burkolata alumíniumhabból készült, ami 100 százalékban újrahasznosított és újrahasznosítható anyag. Nem hagyják kárba veszni az esővizet, a lehulló csapadékot a lelátó alá beépített 235 köbmétereses vízgyűjtőbe vezetik el, ebből öntözik a pályát és a stadion környéki zöldfelületet.

A Diósgyőr megállapodása van a helyi közlekedési vállalattal, meccsnapokon a szurkolók a mérkőzésre szóló jegy felmutatásával ingyen használhatják a stadiont érintő villamos- és buszjáratot. Ez is lehet az oka, hogy a biciklitárolókat alig használja valaki.