Sokan ignorálják a problémát ahhoz hasonló felütéssel, hogy „nálunk forint van, mit számít az euró árfolyama?”. Márpedig igenis számít, hiszen az egy dolog, hogy mi a hazai valutánkban fizetünk, a globális gazdasági folyamatok és egyéb tényezők annyira összefüggnek egymással, hogy bizony a mi hétköznapi életünkre is hatása van a már 405 forintot is elérő euróárfolyamnak.
A közelmúltban jelent meg egy vendégírás az online gazdasági újságban, a Portfolio.hu-n Török Zoltántól, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjétől. Ebben azokat az okokat tárja fel a közgazdász, hogy miként jutottunk el a 400 forintot is meghaladó euróig, illetve ez miért baj. A szakember azzal kezdi, hogy 2022 elején egyre inkább úgy tűnt, a koronavírus-világjárvány után az árfolyam kezdett megnyugodni. Az orosz-ukrán háború ugyan kitört már, de a devizák konszolidálódtak, az euró a 370 forint alatti szintre is beköszönt.
Akkor vajon mi történhetett, hogy mára 400 forint felett jár az árfolyam? Török Zoltán emlékeztet, hogy egyfelől eddigre kiderült: a béketárgyalások nem vezetnek sikerre, és egy elhúzódó háborúra számíthatunk a szomszédban. Ez globálisan is jelentős gazdasági hatásokkal jár. Ugyanakkor országunkra jellemző egyedi tényezőket is kiemel a szakember a háttérben meghúzódó folyamatok közül. A választások után az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, illetve „elzárta a pénzcsapot”, azaz befagyasztották az uniós alapok kifizetéseit.
A vezető elemző azt a szentenciát vonja le, hogy „A háború hatása 10 forintos leértékelődés az euróval szemben – ennyi és nem több –, további 10 forintos leértékelődés pedig az EU-val való vitához köthető.” Arra is kitér a szakember, hogy míg a gazdasági szempontok alapján jó összehasonlítási alapot jelentő cseh korona és lengyel zlotyi konszolidálódtak, a forint „vesszőfutása április vége után tovább folytatódott”.
Mindehhez két újabb nagy tényezőt nevez meg Török Zoltán, amelyek felelősek a forint leértékelődéséért: a magyar gazdaság sérülékenységét és a magyar gazdaságpolitika minőségét. Azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a helyzet nem túl fényes, mivel jelen állás szerint a felsorolt négy tényező egyike terén sem várható javulás, ez pedig a fogyasztói árakban is visszaköszön.
Ugyancsak a Portfolio.hu-n jelent meg a Mindenki megszenvedi a 400 forintos eurót - Mi vár Magyarországra? című írás, ami a tartósan magas árfolyam gazdasági hatásait taglalja. A héten egyébként a 405 forintot is elérő árfolyamról azt írják, hogy az elméletileg jó az exportálóknak, azonban „mindenki másnak rossz”. Kihangsúlyozzák, hogy a magas összegnél az is nagyobb problémát jelent, mennyire kiszámíthatatlan az árfolyam alakulása, mert ez bizonytalanságot szül – ezt pedig „a gazdaság nem szereti”. A cikk szerint a kisebb vállalkozások vannak a legnagyobb a bajban, „a nagyok megoldják”. Meg is szólaltattak néhány szereplőt, és levonták a konzekvenciát: „szakértők szerint a forint árfolyam-ingadozásával a vállalkozások nagyobb része nemigen tud mit kezdeni, próbálják kigazdálkodni, elviselni, mint az emelkedő energiaárakat”.
Sokan a helyzetet áremeléssel kénytelenek megoldani. A Portfolio.hu cikke két példával zárul. A légitársaságok aggódnak, meddig emelhetik még úgy a jegyárakat, hogy azokat az utasok meg is tudják fizetni. Emellett a szállodák részéről is idéznek álláspontot. Ők bizakodóak, hogy a magas euróárak miatt sokan inkább belföldön nyaralnak majd, ugyanakkor az is olvasható a cikkben, hogy a Balaton környékén van olyan hely, ahol két főre egy vendégéjszaka már eléri a 130 ezer forintos árat…
