A benzinkutakat az árstop eltörléséig megrohamozták, élelmiszerből viszont már kevesebbnek a megvásárlására volt pénz, mint tavaly. A nem ételt árusító boltokban addig volt nagy a forgalom, amíg a kampányban kiosztott pénz kitartott, az őszre azonban ez is elfogyott - összegzi és értékeli a KSH éves adatait a lap.

A hosszabb elemzés kitér egyebek mellett arra, hogy bár a statisztikai hivatal adatai szerint 5,3 százalékkal többet vásároltak a magyar boltokban 2022-ben, mint egy évvel korábban, de a részleteket elemezve kitűnik: a növekedés legfőbb oka az, hogy a benzinkutak 24,2 százalékkal növelték a forgalmukat, ételből már kevesebbet vettünk, mint 2021-ben.

A cikk szerzője úgy fogalmaz: "ami igazán mutatja, hogy mekkora baj van a magyar gazdaságban, az az élelmiszerüzletek forgalma". Ez ugyanis éves összesítésben 1,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest. Ehhez képest 19,4 százalékkal több pénzt hagytunk ott a pénztáraknál, azaz sokkal több pénzért már kevesebbet vásároltunk.

2022 júniusát követően minden hónapban kevesebb élelmiszer fogyott, mint 2021 azonos időszakában. Ennek az eddigi mélypontja a decemberi 8,3 százalékos visszaesés. Virovácz Péter, az ING elemzője erről azt írta, hogy rendkívül gyenge, a legtöbb elemző előzetes várakozásától „drámaian elmaradó” volt az évzárás.

- Az extrém inflációs környezetben a háztartások egyre jelentősebb mértékben fogják vissza az élelmiszerre fordított kiadásaikat, ezért tapasztalhatunk az éves bázisú adatokban ilyen jelentős mértékű visszaesést. A vásárlóerő csökkenése tehát már nagyon komoly visszaesést okoz a fogyasztásban - fogalmazott.

A lap emlékeztet, 2021 novembere és 2022 márciusa között a kormány nagyjából kétezer milliárd forintot "szórt" ki az emberek közé a választásra készülve. A Magyar Nemzeti Bank úgy számolt, hogy abból az 1592 milliárd forintból, amely az osztogatásnak a 2022-re eső része volt, szeptemberig majdnem 1100 milliárdot költöttek el. Ebből 70 milliárdot fordítottak hiteltörlesztésre, 595 milliárd forintot azonban a mindennapi vásárlásokra, 427 milliárdot pedig egyszeri nagyobb kiadásokra költöttek el, vagyis a pénz elment vásárlásra, házra, bútorokra, autóra vagy nyaralásra.

"Ez persze pörgette a gazdaságot, de az ingyenpénznek lett egy kellemetlen mellékhatása: ez is tovább gerjesztette az inflációt" - fogalmaz a cikk írója.

A kampányban kiosztott pénz aztán mostanra elfogyott. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint „a tavalyi év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik és negyedik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett rezsiköltségek”.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.