A felmérésben a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálták a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján online kérdőíves módszerrel. 2018-ban 53 343 fő, 2022-ben 54 555 fő volt a végzettek száma, a súlyozott, reprezentatív kutatás 9764 volt hallgató válaszait tartalmazza. 

A Népszava által közölt kutatásban résztvevő friss diplomások csaknem 6 százaléka dolgozott külföldön a kitöltés időpontjában. A külföldi munkavégzés az átlagnál gyakoribb az agrár (10,7 százalék), a természettudományi és művészeti területen (10-10 százalék) végzettek körében.

A felmérésből kiderül, hogy a friss diplomások több mint fele szerint a magyar egyetemek nem készítenek fel a külföldi munkavégzésre.

A 2018-ban végzettek 44,8 százaléka, a 2022-ben végzetteknek az 50,2 százaléka válaszolta azt, inkább igen, vagy biztosan másik országba költözne egy jobb munkahely reményében.

Arról viszont, hogy erre mennyire készítették fel őket a magyarországi tanulmányaik nem voltak annyira derűlátóak: a kitöltők 56 százaléka szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre.

A kutatás szerint az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében a legalacsonyabb a munkanélküliség.

A kérdőívet kitöltő friss diplomások 89 százaléka dolgozott a kitöltés idejében.

11 százalékuk sosem, vagy az adatfelvételkor épp nem dolgozott. A munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék), a legkevesebben (1,6 százalék) az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében voltak munkanélküliek.

A válaszadók 22,4 százaléka jelezte, hogy teljesen vagy nagymértékben (24,1 százalék), 26,6 százaléka szerint közepes mértékben, 17,1 százaléka szerint kevéssé, 9,9 százaléka szerint egyáltalán nem illeszkednek a tanulmányaik a végzett munkához.

A legnagyobb mértékben a pedagógusképzésben (45,7 százalék), a jogi képzéseken (42,5 százalék) és az orvos- és egészségtudományi képzéseken (39 százalék) végzettek tudják teljes mértékben használni a tanulmányaik során elsajátított tudást.

A legmagasabb arányban (25,9 százalék) a sporttudományt végzettek válaszolták azt, hogy nem kaptak használható tudást az egyetemen.