Márpedig a vármegyei központi kórház Szentpéteri kapui, Csabai kapui és Kórház utcai telephelyén az európai színvonalú szakmai protokoll szerint már több mint két évtizede szűrik a 45 és 65 év közötti borsodi nőket emlőrákra. Unásig ismételt frázis, de annál helytállóbb: a korai daganatos megbetegedések feltárásának legjobb gyógymódja, ha időben kiszúrják azokat. A nevezett korcsoport tagjai kétévente vehetik ki postaládájukból azt a meghívót, mely pontosan tartalmazza: hol és mikor számít rájuk a szervezett lakossági egészségügyi akció.

Az emlőrákszűrés itteni rendszerét koordináló, valamint a behívási ütemtervet előkészítő helyi szervnél úgy látják: a jól bevált szisztéma mentén napjainkban mifelénk is egészen minimálisra lehetne csökkenteni a tárgyalt betegségből adódó elhalálozási mutatót, amennyiben a levélben felkeresett nők 70-80 százaléka hajlandó volna rászánni idejét a vizsgálatra. A prevenció jelentősége mellett ráadásul elenyészni látszik az a kényelmetlenség, amivel egy-egy ilyen szűrés jár – vélekedik a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályának feje.

A kifogás duplán tapintható

Magyarországon évente nyolcezer új emlőrákos esetet találnak. Asztalos Ágnes a „Rózsaszín Október” kapcsán lapunk megkeresésére arról számolt be, hogy Borsodban az országos átlagnál ennél valamivel kevesebbet: négyszáz és ötszáz közötti számban. Ami ebben az összefüggésben nem feltétlenül hízelgő – sőt! Pláne ha hozzátesszük: negyedük bele is hal a feltárt csomóba. Mindennek fő okai a vármegyei tisztifőorvos szerint egyértelműen abban keresendőek, hogy az elváltozásokat nem sikerül korai stádiumukban detektálni.

Asztalos Ágnes hangsúlyozta: Miskolcon is azért két szakorvos értékeli ki párhuzamosan, egyszersmind egymástól teljesen függetlenül a leleteket, hogy a legapróbb elváltozásokat is egészen biztosan észleljék. Bár számos esetben derül ki, hogy csupán holmi gyulladás vagy meszesedés felelt a hirtelen riadalomért – a szakemberek készek a vármegyei komplex ellátás berkein belül azon nyomban sebészetre és onkológiára irányítani a pácienst, ha azt megalapozottnak vélik. Hiába hát, ha a megjelenési arány 40 és 45 százalék közötti országos statisztikáját vármegyénk még a főosztályvezető által vázolt professzionális háttérrel együtt is csak lefelé képes húzni.

Csak élni kellene a lehetőséggel

Mint arra a tisztifőorvos ugyancsak rávilágított: telefonon keresztül bárki tud másik időpontot kérni, ha a levélben jelölt dátum számára épp nem megfelelő – elvégre a meghívó két évig (!) érvényes. Mindemellett a helyi népegészségügyi főosztály folyamatosan azon munkálkodik – számolt be Asztalos Ágnes –, hogy a vármegye több mint háromszáz településéről az önkormányzatok és civilszervezetek csoportosan tudják Miskolcra utaztatni a szűrendő asszonyokat. Mindez olyannyira olajozottan működik, hogy a közelség dacára már nem is a miskolciak azok, akik a legmagasabb arányban jelennek meg a mammográfiai berendezések előtt.

Az itteni szűrőközpontok kapacitása és felkészültsége bőven lehetővé teszi tehát, hogy ne csupán egy-egy nemzetközi kampány idején kerüljön homlokterünkbe a kérdés. Arról nem is szólva – mutatott rá végezetül a szakember –, hogy számos egyéb daganatos megbetegedéssel szemben a taglalt esetben komoly helyzeti előnnyel szolgál az a természettudományos tény, miszerint az emlő elváltozásait két éven belüli felismeréssel napjainkban szinte teljes mértékben gyógyítani képesek már.