Az előadásról Spisák István rendező beszélt portálunknak. Elmondta, hogy a történet egy perifériára szorult öttagú, háromgyermekes családról szól, amelynek főszereplője Józsi és Aranka, az Ember és az Asszony . Színre lépnek még „segítők”, akik a jog és az erkölcs adta lehetőségekkel különböző módokon nyújtanak „támogató” kezet Arankának a rossz szokásokkal megáldott Józsi miatt, aki a maga módján lázad a sorsa ellen.

A történet mai korba helyezésével, illetve azzal, hogy valóban a felnőtté válás küszöbén álló fiatalok játsszák a nyolcszereplős történet fő- és mellékszerepeit, szeretné felhívni a figyelmet a felelősségérzet fontosságára egy sikerre nevelt generációban. Arra, hogy meggondolatlan döntéseink, tetteink súlyos következményekkel járhatnak, aminek akár  ártatlan áldozatai is lehetnek. Ennek megfelelően az előadás egy sikerre nevelt generáció tragédiája.

Tükröt tart és szembesít

A rendező kifejtette, hogy a darab a többi közt azt a kérdést is feszegeti, hogy mit ér vajon a kívülről jött segítség, ha büntet, vagyis ha többet árt, mint használ? Mivel a két főszereplő másoktól várja a segítséget ahelyett, hogy maguk próbálnának megoldást találni problémáikra, egyre inkább belebonyolódnak saját kilátástalanságukba, ami végül a család talajvesztettségéhez vezet.

Az abszurdban tálalt előadás tükröt tart és szembesít. Azt mutatja meg, mit és hogyan nem kellene csinálni. S miközben a nézők felszabadultan nevetnek, egy-egy szereplő mondataiban, cselekedeteiben magukra vagy környezetükben élő embertársaikra ismerhetnek, így tulajdonképpen felnyitja az emberek szemét arra a fonákságra, hogy tulajdonképpen magukon nevetnek.
– Bízom abban, hogy a nézők az egyik percben nevetnek majd, a másikban pedig sírnak, a végén pedig egyszerre történik mindez, ahogyan a műfaj ezt megkívánja – fogalmazott Spisák István.

Fontos funkciót kapott a zene

Nagy Nándor, a Miskolci Nemzeti Színház korrepetitora és zeneszerzője 10 olyan színpadi kísérőzenét írt az előadáshoz, amely egyrészt támogatja az előadás hangulatát, és a cselekmény légkörét, másrészt önálló zeneszámként is megél. – Ezek kis etüdök, különböző hangulatú zenék, kicsit mai, poposabb hangszerelésben tálalva, ám a zenének, amikor megszólal, mindig van valamilyen funkciója. Hallható majd például játék közben a próza alatt, vagy a színpadi változások közben, vagy amikor egy eseményt vezet be, vagy mozdít elő – mondta. A zeneszerző alapvető elgondolása az volt, hogy a zene alig észrevehetően, de mégis emlékeztessen a Himnusz bizonyos soraira. – Ezt például az egyik jelenetben úgy oldottam meg, hogy bizonyos sorai visszafele hangoznak el, ami a nézőben csak ismerőssé teszi a dallamot – fogalmazott.

Fiatalok a fiataloknak

A Csaksimánszínház társulat 16 éve működik, a tagok átlagéletkora 20-30 életév között mozog. Egyesületként 2021 óta hoz létre színházi előadásokat. A társulat produkcióiban rendszeresen teret kapnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói a bemutatkozásra. A színház művészeti vezetője Spisák István. Az egyesület pályázatokból, adományokból és egyesületi tagdíjból tartja fenn magát.

Az abszurd komédia szereplői: Kerék Benjámin e.h., Takács Zsanett, Varga-Nagy Tímea, Lengyel Csaba, Nagy Péter János m.v., Porubszki Gábor, Üveges Máté, Lengyel Réka.

Az előadások augusztus 2-án és 3-án este 20 óra 30 perckor kezdődnek. Helyszín: Tállya, a Palota Borház udvara (Csokonai tér 7.).