Közismert tény Miskolcon, hogy az előző városvezetés által hátrahagyott hiányok, a COVID-19 járvány okozta bevételkiesések és a tetemes kormányzati elvonások miatt Miskolc nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ezeket a tényeket már 2021 év elején összefoglalta az önkormányzat a Számadó című kiadványában, amely elég szomorú képet festett Miskolc gazdálkodásáról és a várható következményekről. Az akkor nyilvánosságra hozott és összefoglalt adatokat, tényeket egyik politikai oldal sem vitatta, részben hiszen a tények, azok tények, részben pedig minden magyar nagyváros szinte ugyanezekkel a problémákkal küzd: minden várost tragikusan érintettek a kormányzati elvonások és a COVID-19 gazdasági hatásai.
A kormány elvette a városoktól az iparűzési adót és a gépjárműadót, hosszú ideig nem lehetett fizetős a parkolás, elvette a tömegközlekedés támogatását, miközben a COVID megtépázta a bevételeket: csökkent az idegenforgalmi adó, a bérleti díjbevétel és a tömegközlekedés bevétele is. Noha bizonyos területeken nyújtott némi kompenzációt a kormányzat, minden nagyváros durván mínuszosan gazdálkodik az elvonások és a kiesések miatt – Miskolc is.
A fenti problémát tetézik 2022-től az elszabadult infláció és a brutálisan magas nagyfogyasztói energiaárak. Ugyan az átlagembert ez utóbbi közvetlenül alig érinti, hiszen a rezsicsökkentés miatt nem adható drágábban az energia a lakosságnak, a városokat viszont szinte romba döntik ugyanezek a szabályok. Miért? Mert a közműszolgáltató cégek vagy a városok, intézmények csak nagyon drágán vásárolhatnak energiát, viszont ezt nem háríthatják tovább semmilyen formában a lakosságra. Miskolc csapdába került. Emelt áron vásárol az MVK Zrt. áramot, amivel a villamos megy, de nem tudja ezt érvényesíteni a jegyárakban. Emelt áron lehet földgázt vásárolni a buszokhoz, vagy a távhőhöz, de nem emelhető meg a jegyár vagy a távhődíj. Az emelkedő energiaárak várhatóan 1 milliárd 400 millió forint plusz költséget jelentenek Miskolcnak a jövő évben, amelynek sehol sincs forrása – mert ebben már senki sem segít.
A kormány tehát más kasszájával akarja levágni a csalánt
A nagyvárosoknak, így Miskolcnak sincs ilyenkor más választása, megpróbálja valahogyan átvészelni ezt az időszakot. Mivel költségeket, kiadásokat csökkenteni a végtelenségig nem lehet (2020 és 2021-ben már így is évente egymilliárd forinttal olcsóbban működött a város, mint az előző vezetés idején), a bevételek nem növelhetők, a kormány pedig még meg is csapolta a városok meglévő bevételeit, valahonnan pénzhez kell jutni: ennek egyik formája lehet a hitel. Csakhogy ez sem megy a kormány nélkül, mert éven túli kötelezettséget csak kormányengedéllyel vállalhatnak az önkormányzatok. A kormány meg vagy hozzájárul, vagy nem. A nagyvárosok csapdába kerültek. (A budapesti közlekedési vállalat 30 milliárdos fejlesztési hitelét nem engedélyezte a kormány.)
Ahogy a cikkünk elején írtuk 2021 év végén néhány esetben hozzájárult az állam néhány nagyváros hitelfelvételéhez, így Miskolcéhoz is. Ez az utolsó kormánydöntés összesen 14 önkormányzati cég és 54 önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletét érinti.
Fontos projektek
Engedélyezte a korábbi városvezetés által megkezdett Dayka-átkötés nevű összekötő út költségeinek finanszírozásához 320 millió forint hitel felvételét, de a szintén az előző városvezetés által megkezdett és félrekalkulált fejlesztési projektek befejezéséhez szükséges több, mint 2 milliárd forintos hitelt már nem. Ezt oldja meg a város, ahogy tudja.
Új elektromos buszok beszerzéséhez Miskolc nyert 2021-ben 1,5 milliárd forintot az EU-tól, az önrész biztosításához szükséges 642millió forint fejlesztési hitel felvételéhez a kormány hozzájárult, továbbá engedélyezte, hogy az önkormányzat részletre vásárolja meg a Tokaj szolgáltatóházat (mivel a részletfizetés is éven túli kötelezettség, ezért kormányengedélyhez kötött).
A MIHŐ Kft. számára engedélyezte a kormány több, korábban saját erőből már megvalósított fejlesztés - gerincvezetékek cseréje - utólagos finanszírozását 435millió forint hitelösszegben.
Engedélyt kapott a Miskolc Holding 3,4 milliárdos forgóeszközhitele is, amely többségében fejlesztési, kisebb részben pedig működési költségeket fedez, továbbá zöld utat kapott egy egymilliárdos hitelkezességvállalás is.
Ez összesen 5,8 milliárd forint. Nem kevés pénz, de nem is különösebben kirívó, sőt.
Debrecennek többet engedtek
Debrecen város Holding cége csak működésre 3,7 milliárd forint hitelt vesz fel és ami döbbenetes, Debrecen tömegközlekedési cége 18 milliárd (!!!) forint kölcsönt vesz fel a működésének a finanszírozásához. 18 milliárd forint több, mint háromszor annyi, mint amennyi hitelt fejlesztésre és működésre összesen felvesz Miskolc városa, a Miskolc Holding és a tagvállalatai. A Debrecennek folyósítható 18 milliárd forint hitel Miskolc teljes működési költségvetésének a fele, amit Debrecen csak a tömegközlekedésének a működtetésére kap kölcsönbe.
Eger 400 millió forintos fejlesztési kölcsönt szeretett volna felvenni, amiből 63 millió forint erejéig adott engedélyt a kormány.
