Nyelvében él a nemzet – ez a mondás, ha nem is új keletű, mégis – szerintem – sokszor tesztelt igazság. Az én olvasatomban annyit jelent, hogy a nyelv változik, és a mindenkori képe tükrözi a beszélői életszemléletét is. Az internet korában például a rövidítések, szlengek és anglicizmusok mindennapi jelenségként tűnnek fel a beszélt nyelvben is – erre tökéletes példa a LOL kifejezés, ami az angol laughing out loud (magyarul hangosan felnevetni) rövidítése. De gondoljunk csak a pulóver (pull over – áthúz) vagy az overál (over all – mindenen át) szavakra.

Nyelvéről az embert

Terestyéni Tamás a Kommunikációelmélet - A testbeszédtől az internetig című könyvében arról ír többek között, hogy a nyelv nem homogén, hanem heterogén. Nem kategorikus, hanem variábilis, és minden nyelvben (nyelvközösségben) változatok sokasága él egymás mellett. Ez előrevetíti tehát, hogy a nyelvnek vannak rétegei, a használóra pedig lehet következtetni az alapján, hogy milyen szegmenseit használja a nyelvnek. Ha valaki például a fent említett internetes szlengeket és rövidítéseket használja, arról okkal vélhető, hogy a 15-35 éves korosztályba tartozik. Ha pedig valaki több millió néző előtt többször is használja az asszonyság kifejezést, az is árulkodó jel lehet.

Ez utóbbi kifejezést – ahogyan azt a telex.hu újságírói kiszúrták – Orbán Viktor használta több ízben, így gyanítható, hogy a szótárának szerves részét képezi – amivel önmagában semmiféle probléma nincsen. Orbán Viktor a magyar származású, Nobel-díj várományosként is emlegetett, a koronavírus elleni vakcina fejlesztése miatt világhírűvé vált tudósra, Karikó Katalinra a hétvégén „asszonyságként” hivatkozott a Kossuth rádió műsorában, amikor a Pfizer–BioNTech oltóanyagáról beszélt:
„Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.”

A miniszterelnök októberben – kevésbé elismerő jelzőként – nevezte így a Hír TV-ben Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét.
„Ez nem a politikáról szól meg a demokráciáról, ez a magyar emberekről szól. Ez az asszonyság onnan, Csehországból úgy látja a magyarokat, mint azok a tökfilkók, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy saját döntéseket hozzanak.”

Az asszonyság szó a magyar nyelv része, azonban nem tartozik azok közé a szavak közé, amiket napi szinten használunk. Ennek oka, hogy egy olyan kor hagyatéka, amikor még teljesen más társadalmi berendezkedés volt divatban. Az uraságok és asszonyságok világáé, ahol a társadalmi rangokkal és szerepekkel is más jogok és lehetőségek jártak.
A Czuczor–Fogarasi-féle szótár így jegyzi az említett szót:
ASSZONYSÁG, (asszony-ság) fn. tt. asszonyság-ot. Így nevezik közönségesen az úri asszonyokat, hölgyeket, ha t. i. férjesek, vagy özvegyek. Nemes asszonyságok. Fodorné asszonyság. Különösen használtatik czimezésül, mint a férfiakat illetőleg az uraság. Üdvözlöm asszonyságodat. Ha tetszik asszonyságodnak. Legyen kegyes asszonyságod. Ma már az újabb társalgási nyelvben kegyed vagy nagysád szóval élünk, melyeket rövidségök is ajánl.

Konklúzió

Mindez az eszmefuttatás persze inkább a gondolati összefüggések játéka, mint komoly, releváns érvelés. Mégis, a mai, végletekig leegyszerűsített párhuzamokra építő közbeszéd korában, ahol félmondatokból vonnak le messzemenő következtetéseket emberekről, úgy vélem, zavarba ejtő, ha a kormányfő olyan szavakat használ, amik egy 1874-ben bemutatott szótár szerint divatját múltak. Nehogy a végén még valaki ilyen ingatag indokok mentén ráhúzza, hogy a feudális viszonyok megszállottja.