Ugrás a tartalomra

A bontott csirke éve

B. Máté
Utoljára módosítva
2022. január 14. péntek 17:49
Valamit tenni kell, mindegy hogy mit, csak csináljuk – biztos mindenki érezte már magát ebben a kényszerben. A mondat első fele sok esetben érvényes, a második szinte soha. Miért van az mégis, hogy az árfixálás ellen már most sokan több érvet sorakoztatnak fel, mint mellette? Úgy is, hogy bőven volt idő gondolkodni.
Illusztrációs kép forrás: liner.hu

Mint egy feladvány: kereszteződéshez érsz a labirintusban, merre mész tovább? Válaszolj gyorsan! Jobbra, balra, netán egyenesen? Jobbra? Újabb elágazás, balra mész? Arra nem? Ha nagy betűkkel lenne kiírva, KIJÁRAT, akkor sem? Oké, a te döntésed. Nem, nem mondtam, hogy ott a kijárat, csak rögzítettük az elveket. Hátra ugye nem megyünk, marad tehát az egyenes. Olcsósított csirkerészek kísérjék utadat!

Hét alapélelmiszer árát maximalizálta a héten a kormány. Hogy jönnek ehhez az útvesztők? Kifejtem. A tavaly év végén elszálló üzemanyagárak után most a csirkemell és –farhát, a sertéscomb, a 2,8 százalékos tej, a kristálycukor, a búzafinomliszt és a napraforgóolaj ára lett rögzítve. Szakértők szerint azzal, hogy pányvára kötöttük az elszállni látszó árucikkek dühöngő vadlovát, átlagosan 2400 jó magyar forint marad a tárcánkban. Irányt választottunk, döntöttünk, megyünk. Ahhoz, hogy a döntés  következményeiről saját véleményt tudjak alkotni, minimum eggyel kevesebb gazdasági irányú diplomám van, mint kellene. Olvasni azonban sok dolgot lehet hozzáértőbb emberektől (zseblámpafények, amik meg-meg világítják a labirintus falait), például azt, hogy az árfixálás leginkább a multiknak kedvez. A kiskereskedőknél eleve magasabbak valamivel az árak, az említett termékek így magasabban is lesznek fixálva. Ez pedig méginkább a hatalmas tőkeháttérrel rendelkező nagyáruházak kasszáihoz terelheti a vevőket. Többen attól is tartanak, hogy a húspultokban kitűzött kis magyar zászlók helyére más „felségjel” kerül. A magyar húst külföldön értékesítik, míg nálunk az olcsóbban eladható, alacsonyabb minőségű, import termékek kerülnek majd ki. A labirintusban azonban menni kell, nincs rükverc, nincs hátra, nincs gondolkodási idő. Ez pedig szomorú.

Kampány vagy mentőöv?

Szomorú, mert papíron 1989 óta megyünk szabadon, és több mint 11 éve tartunk folyamatosan egy irányba, mégis meg kell fontolnunk, hogy megengedhetjük-e magunknak bizonyos alapvető élelmiszerek megvásárlását, ha azok havi 2400 forinttal növelik a kiadásainkat. 2400 forint. Egyetemista koromban, amikor mindennek az árát egy korsó söréhez hasonlítva számoltuk, 2400 forintra azt mondtuk volna, 10 sör. Furcsa, hogy ez a pénzösszeg, a mostani árak mellett 5 korsónyivá soványodott. Szerencse tehát, hogy már nem sörben kalkulálunk mi, egykori szépreményű fiatalok sem, eljött az új időszámítás: a bontott csirke éve. A döntés megszületett, megyünk tovább előre. Anélkül, hogy feltennénk a kérdést, miért is kell gyorsan dönteni? Miért nincs idő pihenni, megállni és gondolkodni? Mi űz minket a labirintusban? A Minotaurusz? A járványhelyzet? Április 3-a? Na, de nem aggódom össze a monitort, valahogy úgyis lesz! Addig pedig nincs más hátra, gondolkodom olyan recepteken, amik jól állnak a fenti élelmiszereknek, és nem kell hozzájuk sok egyéb alapanyag - olyan termékek, amik szabadon nyargalnak az élelmiszerárak prérijén. Mégse menjen kárba az a havi 10... akarom mondani 5 ingyen sör!
 
 

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke
-
Miskolc és környéke