A bírósági fogalmazóknak és titkároknak negyedik alkalommal megrendezett rangos próbatételen a bíró és az őket segítő csapatok versenyzői valós körülmények között, egy tárgyalás szimulálásával mérték össze eljárásjogi és anyagi jogi tudásukat mind polgári, mind büntető ügyszakban az elismert szakmai zsűri előtt. Az országos döntőt az 5 ítélőtábla illetékességi területe szerinti regionális versenyek előzték meg, amelyen a 20 törvényszék által delegált versenyzők vettek részt, akik közül csak a nyertesek jutottak be az országos fordulóba. Az ítészek külön díjazták a versengő bírák és a segítő csapatok teljesítményét, így előfordulhatott, hogy más törvényszékről került ki a nyertes bíró és a nyertes segítő csapat. A regionális selejtezők után az országos döntőbe büntető ügyszakban 6, a polgári ügyszakban 5 bíró versenyző és az őket segítő csapatok jutottak be. A csapatok a játékmester által elkészített és megkapott szerepkártyák, a bíró előtt ismeretlen instrukcióinak megfelelően játszották el a bírósági eljárás egy-egy szereplőjét, illetve a jogesetet.

A versenyről dr. Homa-Hajdu Eszter Júliával beszélgettünk, akit a döntőben a zalaegerszegi csapattal sorsoltak össze. 

Mennyire nevezhető nagy presztízsű próbatételnek a pervezetési verseny?

A verseny rangját egyrészt az jelzi, hogy a bíróságon belül ez az egyetlen olyan megméretés, amely a bírói hivatásra készít fel, másrészt az, hogy minden régióból csak egy versenyző juthat be, harmadrészt, hogy az ítészek országos hírnevű szaktekintélyek, akiknek a szava mérvadó. Nekem már a versenyen való részvétel is nagy megtiszteltetést jelentett, hiszen a Miskolci Törvényszék elnöke döntött arról, hogy idén engem küldenek és készítenek fel rá. Ez a megtisztelő bizalom felelősséget és jótékony stresszel társuló nyomást is helyezett rám, hiszen nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy megnyerem a versenyt már csak azért is, mert a törvényszék eddig mindig jól szerepelt e rangadón, az ideivel együtt már harmadjára hoztuk el a győzelemért járó vándorkupát. Az pedig, hogy az országban a Miskolci Törvényszék a legjobb, mindenkit büszkeséggel tölt el. 

Hogy készült fel a versenyre, lehetett- e előre számítani valamire?

Mind a regionális, mind pedig az országos fordulóra a tapasztalattal már rendelkező dr. Szabó Nikoletta polgári ügyszakos csoportvezető-helyettes bíró készített fel. Az írásbelire a határozatszerkesztést gyakoroltuk. Mivel azonban ez a mindennapi munkánk része, úgy gondoltuk, hogy menni fog, erre kisebb hangsúlyt fektettünk. Az írásbeli jellegéből fakadóan azzal tisztában voltunk, hogy perelőkészítő cselekményeket kell tennünk, tehát egy hiányos keresetlevelet kell tárgyalásra alkalmassá tenni. Mi annak adtuk a legnagyobb esélyt, hogy hiánypótló végzést kell szerkesztenem, ezért erre készültünk javarészt, de más lehetőségeket is számba vettünk. A szóbelire az előző évek jogeseteit és a felkészítőm által kitalált jogeseteket dolgoztuk fel oly módon, hogy szimuláltuk a tárgyalást. A tárgyalást megelőzően ugyanúgy megtettem írásban az előkészítő feladatokat, majd odaültem a pulpitusra és igyekeztem legjobb tudásom szerint levezetni azt. A szimulálásban a törvényszék elnökhelyettese által kijelölt helyi csapat volt segítségemre. Úgy érzem, a sok gyakorlás adott egyfajta magabiztosságot.   

Mi volt a stratégiájuk?

A törvények és jogszabályok alapos áttanulmányozása és elmélyítése mellett azokra az eljárásjogi cselekményekre, eseményekre koncentráltunk, amelyek megtörténhetnek egy tárgyalás során, hiszen a verseny lényege a pervezetés, amelynek a végén nem csupán anyagi jogilag kellett helyes ítéletet hozni, hanem a tárgyalás közben felmerült eljárásjogi helyzeteket is meg kellett oldani, mint például a rendfenntartást, ha hangoskodtak, vagy ha másról beszéltek a beidézettek. Alapelvünk az volt, hogy ne érjen semmi sem váratlanul, ezért ennek a fényében igyekeztünk mindent megalapozni és számba venni, hiszen a felkészültség a magabiztosságon túl határozottságot is sugall, s mint utólag kiderült ezért is nyertem meg a versenyt. 

Mit gondol, mi alapján mérlegelt a zsűri?

Mivel a verseny alapvetően a bírói hivatásra készít fel, úgy gondolom, hogy a mérlegelésnél döntő jelentőségűek voltak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges személyes kompetenciák, mint például a lényeglátási képesség, a határozottság, az ügyfelekkel való bánásmód, a pontosság, a jogi nyelvezet helyes használata vagy az időkerettel való gazdálkodás képessége.

Mi volt az a jogeset, amit meg kellett oldaniuk?

Az írásbeli forduló keresetlevelének tárgya közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség volt, amely a korábbi évektől eltérően nem mutatott összefüggést a szóbeli forduló feladatával. Ez utóbbin ajándék visszakövetelésével kapcsolatos jogesetet kaptam.  Ebben a valóságban egyébként megtörtént esetben a felperesként fellépő édesapa a leányának ajándékozott két ingatlant, amelyeket vissza akart követelni tőle elsődlegesen az alperes által elkövetett súlyos jogsértésre, másodlagosan a szerződés érvénytelenségére hivatkozva. 

Volt-e benne valami a gyanút keltően bonyolult?

Az tette az ügyet bonyolulttá, hogy nem volt megfelelő a keresetek érvényesítési sorrendje. Én anyagi pervezetés körében az érdemi tárgyalás elején tájékoztattam a felperest erről és felhívtam nyilatkozattételre e körben, álláspontom szerint ugyanis a hatályos anyagi jogszabályok szerint elsődlegesen a szerződés semmissége kapcsán kellett állást foglalni és csak ezt követően lehetett a súlyos jogsértésre hivatkozást vizsgálni. A másik két versenyző, akik ugyanezt a feladatot kapták, bár ugyanúgy elutasították a keresetet, mint én, de az említetteket másként oldották meg. Ezzel kapcsolatban a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője meg is jegyezte, hogy a kérdés szakmai vitát érdemel.

Mi volt a verseny legnehezebb része az Ön számára, mi jelentette a legnagyobb kihívást?

A szóbelire másfél óra időkeretet kaptunk, amit főszabályként úgy kellett beosztanunk, hogy egy óra jusson a tárgyalásra, fél óra pedig az ítélethozatalra. Nekem ez volt a verseny legnehezebb része. Egy valódi peres ügy megoldása ugyanis ritkán zajlik le egy tárgyaláson, előfordulhat, hogy több, a jogvita kereteit meghatározó perfelvételi tárgyalást is tartanak, melyeket szintén több érdemi tárgyalás követ. Ez utóbbin történik a bizonyítás: tanúmeghallgatások, okirati- és szakértői bizonyítások stb. Nekünk érdemi tárgyalást kellett  levezetni, melynek során az eljárási törvény szerinti formalitásokat is be kellett tartanunk, ami szintén időt vett igénybe. 

Úgy érzi, elrontott valamit?

Nálam a peres felek személyes meghallgatása nagyon elnyúlt, amitől kicsit bajban éreztem magam, mert féltem attól, hogy nem fogok beleférni az időbe, és akkor pontot vonnak le, vagy ha letelik az idő, akkor leállítanak, de szerencsére a csapatom nem akart direkt hátráltatni, amit szabály szerint egyébként nem is tehettek volna meg. Egyébként szerintem nagyon jó, megbízható és ötletgazdag csapatom volt, nem véletlenül érdemelte ki a legjobb polgári ügyszakos segítőcsapat címét.

Milyen jelentősége van a szakmai és a személyes életében a verseny megnyerésének?

A szakmában erről a versenyről azt tartják és én is azt gondolom, hogy ez olyan megmérettetés, amelyen az ember be tudja bizonyítani, hogy a pulpitusra való, hogy alkalmas arra, hogy a jövőben a való életben is levezessen egy tárgyalást és ítéletet tudjon hozni. Én szerencsésnek érzem magam, mert meg tudtam ezt mutatni egy szakmailag elismert zsűri előtt, akik közül többen is azt mondták, amikor gratuláltak, hogy akár már másnap a pulpitusra ülhetnék. Ez természetesen túlzás, nagyon sokat kell még tanulnom.  

A Magyar Igazságügyi Akadémián megrendezett kétnapos esemény ítésze volt dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (a zsűri elnöke), Gyöngyösiné dr. Antók Éva, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Oros Ágnes, a Fővárosi Törvényszék bírája, dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Törvényszék elnöke, dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia, a Miskolci Törvényszék elnöke, dr. Gregorits Erik, az Országos Bírósági Hivatalba beosztott bíró.

Névjegy:

Dr. Homa-Hajdu Eszter Júlia egy református lelkészházaspár harmadik gyerekeként Miskolcon született 1991-ben. 2016-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg jogi diplomáját a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Ezt követően közjegyzőjelöltként dolgozott dr. Kormány Ildikó miskolci irodájában, majd 2017 júniusától a Miskolci Törvényszék bírósági fogalmazója lett. Megszerezte a vagyongazdálkodási és a compliance szakjogászi végzettséget, 2022-ben pedig letette a jogi szakvizsgáját. Azóta bírósági titkárként dolgozik a törvényszék polgári-munkaügyi kollégiumvezetője mellett, és ellátja a sajtószóvivői feladatokat is.