Ugrás a tartalomra

A magány is lehet vagány – csak találd meg a helyed benne!

Kujan István
Utoljára módosítva
2020. április 19. vasárnap 13:30
A mostani helyzet miatt kialakult magányérzetünk felőrölhetne minket, de napról napra csodálkozva vesszük észre: sokkal ellenállóbbak vagyunk vele szemben, mint azt korábban sejtettük volna! Saját megküzdési stratégiámon keresztül igyekszem most tippeket adni arra, hogyan vágjunk neki egy napnak, és mit érdemes tennünk, hogy elégedetten térjünk este nyugovóra.

Az idő kezelése

Az egyik legfontosabb szerintem: ne merengjünk a múlton, és ne aggodalmaskodjunk a jövő miatt! A „mi lett volna, ha…” kezdetű mondatokba bele se kezdjünk, tudják ezt jól a történészek, hát még a sportolók. Utóbbiak már csak azért is jelentenek jó példát esetünkben, mert megtanítanak: mindig a következő „meccsre” kell koncentrálni. Csak így nyerhetünk. S ha az előttünk álló feladatra összpontosítunk (legyen az egy tárkonyos raguleves összedobása, amit még soha életedben nem csináltál), akkor a jövőnk miatt is kevesebb aggodalomra van okunk: amit lehet, megteszünk, fejlődünk, kitöltjük az életünket, a többit a Mindenhatóra bízzuk. Egyetértek azokkal az interjúalanyaimmal – volt köztük jógaoktató, klinikai szakpszichológus, szociológus –, akik egytől egyig azt mondják: éld meg az adott nap szépségeit, tudj örülni a legkisebb pozitívumnak is, és adj hálát az élelemért, a napsütésért, az esőért, egy kedves szóért, mindenért, ami épít és felemel.

Mozogj, mozogj, és még többet mozogj!

Egy laza napüdvözlet (jóga), futás reggel 6-kor, vagy húsz fekvőtámasz kezdésként? Mindegy, csak mozogj! Íme, egy edzésterv otthonra:

Indítsd ezzel a napodat, hogy felfrissülve vághass neki a home office-nak. Ha teheted – szigorúan tartva a vonatkozó előírásokat! –, egy-egy biciklizést, hosszabb sétát is beiktathatsz a napodba.

Zene tekeréshez, edzéshez:

Az esti, otthoni edzések pedig acélozzák az akaratod, a kitartásod is: a sok egy helyben ülés, jobbról balra fekvés után büszkén veregeted majd a vállad, hogy két fekvőtámasszal többet tudtál megcsinálni, mint tegnap. A sikerélmény az élet más területein is erőt fog adni. És olyan keményre gyúrhatod magad, mint ő:

Pallérozd az elméd!

Ami könyvet az elmúlt időszakban felhalmoztál, most szépen le tudod venni a polcról, és elolvashatod csendes esti magányodban. Vagy térj vissza az örök kedvencekhez, amiknek pozitív az üzenete, valami szép emléket idéznek fel benned, vagy egy olyan embertől kaptad őket, aki kedves számodra. Csak egy tipp, ha aktuális témát keresel: Boccaccio Dekameronja! Rádöbbent, hogy sokkal durvább is lehetne a helyzet, és hogy a nehéz időkben is feltalálja magát az ember. Otthoni társasjátékra most esélyed sincs, sakkozni azonban magad is tudsz – és még a vereségtől sem kell tartanod ;)

Sötét lép, négy lépésből matt!

Mire jó az internet és a közösségi média?

Te is észrevetted magadon, hogy a napok előrehaladtával túllépsz azon a régi rossz szokásodon, hogy hosszú percekig céltalanul pörgeted lefelé a közösségimédia-felületeket? Most minden a kialakult helyzetről szól – belefáradsz, hogy állandóan a „koronáról” posztol valaki. Újságíróként is muszáj beosztanom magamnak: amikor dolgozom, akkor is csak bizonyos időközönként csekkolom, mi hír a nagyvilágban. Ha pedig szabad a napom, gyakorlatilag a minimálisra szorítom a hírfogyasztást.

Ez azért feldobta a napomat, amikor posztolták:

A baráti kapcsolatokat viszont akár most is szorosabbra tudjuk fűzni, még ha a személyes találkozások élményétől meg is vagyunk fosztva. Sorra alakulnak a csoportos beszélgetések, ráadásul mindenki tele van energiával, ötletekkel, akár a mostani időszak hasznos eltöltésére, akár a „posztkorona” időszakára. Ötletelünk (jó egy kicsit álmodozni, na), közben akár saját hülyeségeinken is nagyokat nevetünk – tartjuk egymásban is a lelket. És ha már lélek és spiritualitás: a vasárnapi feltöltődéshez live-ban követhetjük gyülekezetünk istentiszteleteit, miséit.

Senkit ne hagyj magára!

És a végére hagytam a legfontosabbat: mielőtt nagy magányodban teljesen bezárkóznál, gondolj azokra, akiknek szüksége van rád. Igen, a szüleid, nagyszüleid, a hozzád közel állók lehet, hogy ebben a pillanatban is várják a hívásodat. Mert jól esne nekik hallani a hangod, látni legalább az arcod. Mert elcsüggedtek, és te erőt adhatsz nekik. Mert most épp ők kerekedtek felül a kishitűségükön, és ezt át akarják adni neked is. Mindegy is, a lényeg: senkit ne hagyj magára! Gondoljunk arra, hogy a vihar elmúltával egymás szemébe fogunk nézni, újra öleljük majd egymást, kezet rázunk – de nem mindegy, milyen emberként tesszük majd ezt.

További hírek

Olvasnivaló